Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn
A NYOMOR ÉS A BŰN. 93 ii3romornak megszüntetése nem vetne véget ama bűnöknek, amelyeknek forrása a »cupiditas«.1 Nem a nélkülözés, hanem az elégedetlenség oka a legtöbb gonosztettnek. így vélekedik Tarde, a jeles francia szociológus, megerősítvén Gorofolonak nézetét. A városokban állandóan emelkedik, úgymond, a munkásságnak létnivója, de azért a kriminalitás nem apad. Miért 1 Mert állandóan nőnek a szükségletek, a rendetlen vágyak is. Levasseur, nagynevű francia statisztikus,2 a bűnözés növekvésének okait tanulmányozta és arra az eredményre jutott, hogy a bűncselekményeknek száma nem azért nő, mert sokan nélkülöznek, hanem azért, mert sok embernek nagyobbak a szükségletei, mint azok az eszközök, melyekkel azokat kielégíthetné. S ez a mi nézetünk is. 3. Még világosabban fog kiderülni a marxista elméletnek tarthatatlansága, ha hamarosan szemügyre vesszük a gazdagoknak bűnözését is.3 Ha minden bűnnek csak a nyomor lenne okozója, akkor a gazdagoknak angyaloknak kellene lenniök. S vájjon így áll-e a dolog ? A tények azt mutatják, hogy a bűnözés a vagyonosok osztályában semmivel sem ritkább, mint a szegényeknél, sőt vannak a bűnnek oly nemei, amelyek vagy kizárólagosan, vagy túlnyomóan a gazdagok között divatosak. Vagy7 talán éhezett Zucker, a milliomos városatya és nyomorból gyújtogatott ? ínség vezette a bűn útjára Glück Rezsőt, a recept-szédelgőt, Fröhlichéket és Fleischeréket, a széncsalókat, Müller Albertet, a dúsgazdagot, Bottiknét, az elegáns végrendelethamisítót, Tarnowskát, Haverdát, Hof- richtert, Szőkét, a gyilkosokat ?4 * * S vájjon sikkasztással, csalással, bizonyítvány-pana1 ü. o. 173. 1. 2 Kiváló műve : La population framjaise. Paris, 1891. V. ö. II. köt. 3 V. ö. Lombroso : Le crime »Richesse cause de crimes« című fejezetét. 154. és köv. 1. ; Paulsen : System der Ethik, II. köt. 66. 1. 4 Mind olyan esetek, a melyek 1910-ben történtek, általános feltűnést keltettek s a magyar társadalomnak élénk emlékezetében vannak.
