Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn

A NYOMOR ÉS A BŰN.

A társadalmi erkölcstan szempontjából. —Felolvastatott az Aquinói- Szent-Tamás-Társaság 1910. december 7-én tartott ülésében.

büntetőjogászok elég szorgalmasan foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, a nyomorúságnak és a bűnözésnek

kölcsönös viszonyával. így Balogh Jenő, a mi kiváló kriminológusunk is kiadott nemrégen egy kitűnően megírt kis füzetet ezen a címen : Nyomor és bűntettek.1

Ám a társadalmi erkölcstannak szempontja egyrészt szélesebb, másrészt mélyebb is, mint a kriminológiáé. Szélesebb, mert a társadalmi erkölcstan olyan bűnöket is szemügyre vesz, amelyekkel a büntetőtörvénykönyv (Btk.) nem foglalkozik ; mélyebb pedig azért, mert a szociáletikust a »forum internum«-nak mélységei, a bűnnek gondolat- és vágybeli csirái is érdeklik, amelyek a jognak körén kívül esnek.

Két tétellel jelöljük meg a nyomor és a bűn kölcsönös viszonyát.

Az első így hangzik : Ä nyomor 2 sok és különféle bűnnek közeli alkalmi oka (Miseria est causa occasionalis vel occasio proxima multorum variique generis peccatorum).

A másik tétel ez : Nem mondható, hogy a nyomor a bűnnek egyedüli forrása vagy főoka volna.

Azon leszünk, hogy eme két tételt kifejtsük és bebizonyítsuk.

1 Budapest, 1908.

2 Az emberi nyomornak összes alakjait leírni és osztályozni igyekszik O. Hausner : Das menschliche Elend. Wien, 1879.

6*