Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet

78

DR. LUKCSICS JÓZSEF.

akarja a szociológiával azonosítani, a priori tudja. Breysig, aki az evolúció szellemében 24 történeti törvényt szerkesztett, diadalmas önelégültséggel kiált fel : »Heute aber, da, wenngleich nur in raschem flüchtigen Überblick, vom Ganzen der Weltgeschichte gehandelt werden kann, wird man vor dem grossen Wort des geschichtlichen Gesetzes nicht’mehr zurückzuscheuen brauchen.«1 Az Ecclesiastesnél ugyan hasonló kijelentést találunk : »Quid est quod fuit? ipsum quod futurum est ; quid est quod factum est ? ipsum quod faciendum est : nil novum sub sole« ;2 e szavak szövegkritikai értelmezéséből mégsem következtethetünk történeti törvényekre, hanem a determinizmus és fatalizmus ellenében az emberi szabad cselekvés revelációjára. Lacordairet megtévesztette e szentírati mondás, mert máskép nem állítaná : »Mais pour que le passé révéle l’avenir, il est nécessaire que le cours des choses sóit régié par une lói ; car s’il étáit sans lói, les événements n’auraient entre eux aucune liaison, et si longue que fűt Thistoire, eile ne présenterait a l’observateur qu’une suite d’accidents incapables de donner lieu á aucune prevision.«3 Nem törvények ezek, hanem a jelenségek és procesz- szusok szabályosságai. Még empirikus törvényekről sem beszélhetünk ; legfeljebb a következő fejlődés iránya határozható meg az adott mozzanatokból. Csupán az általános fizikai és pszichikai faktorai a történeti eseményeknek, valamint a szociális alapfeltételek tekinthetők ily szabályos fejleményeknek, vagy kevésbbé helyesen törvényeknek. A történet- tudomány nem tud és nem is akarhat általános érvényű törvényeket és általános fogalmakat találni; nem természet-, vagy törvénytudomány és nem is exakt tudomány.4

same aus allen Gebieten, sie ist nur eine Wissenschaft höheren Grades.« — Barth, P. : Die Philosophie der Geschichte als Sociologie, I. (Leipzig, 1897), 9.

1 Breysig, K.: Der Stufen-Bau und die Gesetze der Welt- Geschichte, (Berlin, 1905), 107 köv.

2 Eccles., I. 9—10. — V. ö. Benigni, i. m., 54.

3 Lacordaire : Oeuvres, VII. (Paris, s. a.), 267.

4 Bernheim, i. m., 159 köv. — V. ö. Alexander B.: A világirodalomról, Budapesti Szemle, 1907.