Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
TÖRTÉNETBÖLCSELET ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET. 75 lános okok, alapfeltételek és processzusok, amelyeken egyrészt az esemény és a történeti tények összefüggése, a fejlődés, másrészt azoknak ismeretei nyugszanak. A történet- bölcselet fogalmában úgy a történeti tényre, mint ennek megismerésére iránjmló vonatkozás megvan. A mi szemlélődésünkben zavaró egyes eseteket rendezi; felvilágosító, tudatos értékítéletet ad az eseménysorozatok felfogására, tekintettel az összfejlődésre s ennek irányára, amiáltal a szubjektív ítéletek korlátozottságát megszünteti.1 Az oklevelek és emlékek hiányossága folytán mutatkozó eseménj'- üröket kitölti az ecplerotica (negatív érv, combinatio és paral- lelismus) segítségével. Az érzés, hangulat s akarattörekvések szubjektív energiái azonban gyakran nem tárulnak fel a legszorgosabb kutató lelki szemei előtt sem feltétlen bizonyossággal. Ugyanazon külső okok ép ellenkező eredményeket hívnak életre. Capistranoi sz. János lánglelkű buzdítása az 1456. évi nándorfehérvári győzelemre vitt ; Bakóez Tamás felszólítását háborúra a török ellen 1514-ben a pórlázadás kegyetlenségei követték. Mindkettő pápai keresztes bullát tartott a kezében. A történeti problémák két főkérdés körül csoportosulnak : 1. Mikép ment végbe a történeti fejlődés ? A tényezőket kutatjuk. 2. Minő eredményei és jelentősége vannak e fejlődésnek ? A világrezultátumokat vonjuk le belőle. A történeti fejlődésnek tényezői a személyes, mindentudó Isten — természeti és természetfölötti gondviselésével, a szabad akaratú ember — individuális és társadalmi munkája által a három nagy ideál (igaz, jó és szép) elérésére s a természet •— befolyása által az emberi viszonyok konkrét alakulásaira.2 Akik az isteni gondviselést az emberiség történetéből kiküszöbölik, sok esemény megfejtésénél (a csudákat nem is említem) tétovázva kapkodnak mentő gondolat 1 V. ö. Simmel, G. : Die Probleme der Geschichtsphilosophie, (Leipzig, 1905), 122 köv., 153 köv. 2 Benigni, i. m., 55 köv. — Historisches Jahrbuch der Görres- gesellsohaft, I. (1880.), 12 köv. ; V. (1884.), 38 köv.
