Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
76 DR. LUKCSICS JÓZSEF. után; felvonultatják a véletlent s a történettel hazárdjátékot űznek.1 Istennek, a legfőbb oknak, tagadásával az emberiség történeti fejlődése kártyavár.2 Az egyes mozzanatok színpadi díszletek, nem valóságok. Simmel kijelentése megdöbbentően világít be az isteni gondviselést száműzök fonák felfogásába : »Für die historische Forschung ist es gleichviel, ob man die Herrschaft Gottes oder des Antichrists, ob man die schliessliche Seligkeit aller Seelen oder die Scheidung in Begnadigte und Verdammte, ob man die Auflösung alles Geistes in das Nirwana oder die restlose Geistwerdung alles Daseins für die Ziele hält, ohne welche die Kräfte überhaupt nicht wirken würden, deren Beschreibung, als wären sie selbständige, den Inhalt der exakten Forschung bildet.«3 A történetírás, ha nevéhez, fogalmához és céljához méltó akar lenni, az ily igaztalan elfogultságból nem indulhat ki, mivel a múlt eseményeket, tényeket és a kulturális fejlődést úgy, amint megtörténtek, kell kutatnia. S volt-e valaha nép vagy nemzet e föld kerekségén hit s Isten nélkül ? Van-e kultúra vallás nélkül ? A leghatározottabb nemmel felelnek ép a történeti rezultátumok legfőbbjei: a személyes, világfeletti Istennek elfogadása, aki az egész világ teremtője és a világrend szerzője, s az embernek különbözősége egyéb teremtményektől külön képességgel a szellemi, ethikai, szociális és vallási életre, amelynek célja saját tökéletesítése s Isten dicsőítése. Az egész történetírásnak végcélja az emberi nem nevelése (magistra vitae) az emberi tökéletesedés megvalósítására az emberré lett Fiuistennek kegyelme által az életben s elkalauzo- lása az Isten örök bírásához, élvezéséhez a túlvilágon. Aquinói sz. Tamás az egyének s állam célját a legvilágosabban jelöli meg : »per virtuosam vitam pervenire ad fruitionem 1 V. ö. Berr, i. m., 55 köv. 2 »Le monde est incomprehensible sans Dieu.« — Billet, M. S. : La virilité ehrétienne, nouv. éd., (Paris, 1910), 323. ' 3 Simmel, G.: Die Probleme der Geschichtsphilosophie, (Leipzig, 1905), 116 köv.
