Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES 1HILCSELETE. 773 lemi életnek gépiességére és végül a misztikus élményekre. James végső ellenvetését az intellektualizmus ellen a nyolcadik előadásban teszi meg. Főleg itt foglalkozik a vallásos tapasztalatokkal, amelyek egészen sajátos és különös természetűek, az értelem megfogóképessége elől egyre ki- siklanak és megváltoztatják a közönséges tapasztalatokat is. A vallásos átélő úgy találja, hogy az ő személyes élete kapcsolatban van egy magasabbrangú és hasonló jellegű, szintén személyes tudattal, amely úgy benne, mint kívüle is működik. Ez a felsőbb öntudat szellemi és láthatatlan légkörben lakozik. Forrása sok kegyelemnek, mert a lélek vele csodálatosan mély és titokzatos kapcsolatban van. E vallásos tapasztalatok megdöntik úgy a természet - rajongók álláspontját, akik szerint az emberi tudat a világon a legmagasabb, mint a kételvű theistákét, akik bár elfogadják Istent, de végtelen távolságot feszítenek ki Isten és a mi tudatunk közé. Pedig e távolság nem végtelen, mert Isten is véges lény. Ha végtelen volna, nem lehetne az ember vallásos tapasztalatainak, átéléseinek tárgya. A vallásos tapasztalatok tehát mindenségről és Istenről új képet nyújtanak. Igaz, hogr- Isten lényege ezentúl is rejtve marad, de legalább az elméleti nehézségek oldódnak meg. A rossz lehetségessé válik, mert az ember véges, tehát rosszat elkövethet. De Isten szempontjából nincs akadály a rossz ellen, mert ő is véges úgy tudásában, mint akaraterejében. Nincs a világon semmi föltétlenül tökéletes, tehát a tökéletlenségnek is van helye. James tehát ellentétbe jön a keresztény vallásnak és a monotheizmusnak istenfogalmával, amelyek szerint Isten végtelen. Megellenzi az abszolutisták nézeteit is, mert szerintük is Isten végtelen. IJa Isten végtelen, akkor végtelenül több. mint az ember ; ha pedig az embert végtelenül fölülmúlja, akkor többé nem lehet a vallásos tapasztalat tárgya. James végső következtetései pedig ezek : Az ember és a mindenség lényegileg ugyanaz. De az ember véges.
