Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Trikál József: William James bölcselete

772

DK. TRIKÁL JÓZSEF.

sokféleség vagyok. És ilyen a világ is. Ámde az értelem csak egységeket ad ott, ahol a valóság sokféleséget nyújt. Állapotokat szemléltet ott, ahol a valóság szakadatlan átmeneteket tüntet föl ; változatlanságot tapogat ott, ahol csupa mozgalmasság van. És mindenütt sötétség, mindenütt ellentmondás merül föl, mihelyt a tiszta nyugalomból, a merő állapotokból átmeneteket, mozgalmasságot akarunk összeszerkeszteni. Egyszersmindenkorra le kell tehát mondanunk a logikai axiómákról, amelyeket a valóságos élet mindig felcsúfol. A valóságos élet több, gazdagabb, mint az értelem szűk meghatározásai. Hogy a világot és az életet megismerhessük, be kell magunkat is ágyaznunk a változások világába, a lélek szabad pillantásához, az intuícióhoz kell fordulni és empiristának, megtapasztalónak kell lenni.

A hetedik előadásban rámutat James, hogy az abszolutisták főleg ezen egy sokféleség és változó állandóság ellen küzdenek. Már pedig a »föltétien« a legnagyobb képtelenség. Mert ha nincsen semmi külső dologgal benső viszonyban és mégis minden különböző és ellentétes viszonyt önmagában hordoz, mi más lesz az, mint szintén egy sokféleség ? A föl- tétlen tehát mitsem ér ! Az egyedül helyes világkép csakis az, amelyben a dolgok folyton változnak, örökké elkülönülnek és részint ugyanazok maradnak, részint másokká válnak, mivel azok nem egyszerűek, hanem benső mivoltukban nagyon is összetettek. Ép azért a lények, amelyek önmagukban csupa összetett egységek és egynemű összetételek, miért ne lehetnének egymástól is elkülönítve ? És elkülönített mivoltukban miért ne alkothatnának egv-egy magasabb öntudatot, amely egj’úttal ismeri és uralkodik is az alsóbb- rangú tudatvilág fölött '? így James is oda jut, ahová Fechner. () is számtalan tudatvilágot tanít, amelyek mind egv-egy kört képeznek úgy, hogy a legkisebb kör köré sorakoznak a többiek, az egyre bővülőbbek, az egymást bezárok, míg végre az Isten, mint a legnagyobb kör, az összes köröket magába foglalja. James állításának bizonyítására hivatkozik a lelki életnek újabb időkben fölfödözött és tanulmányozott rendellenességeire : a kétféle személyiségre ; a szel-