Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Trikál József: William James bölcselete

WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ.

765

kettő voltaképen egy. Sőt ha Isten vagyok és Ö vezet engem érzéseimben és gondolataimban, lehet-e ezen érzés fölé más tanítót vagy bírót állítani ? Van-e jogosultsága az egyháznak, a hittannak, a hierarchikus és egyházi szervezkedésnek ? Nem inkább arra szolgálnak-e ez intézmények, hogy a lélek mélységéből fakadó szűzies vallásos érzéseket elfojtsák ? És mire való az a nagy erőfeszítés is, amelyet a szentek életében tapasztalunk ? Elég ebből annyi, amennyi az emberiség életét előbbre dobja, eszményi irányba tereli. És míg egyrészt a szenteket utánzásképen a modern világ elé állítja, másrészt mérsékli hevét : csak módjával.

De a misztikus vallásos élmények — mint láttuk — nemcsak érzésekről, hangulatokról adnak számot, hanem igazságokról is ! Ezeket az igazságokat aZ átélő nem képes szavakba foglalni ; a nyelv kifejezőképességét, az észnek pedig a törzsfogalmait fölülmúlják. Látások, mélységes szemlélődések, isteni megvilágítások lendítenek fel a legmagasabb igazságok szirtjeire. Elég azokat látni és a lélek eltelik mély meggyőződésekkel ; jobban hisz e látásoknak, mint az érzékszervek adatainak.

Hogyan lát és mit lát a misztikus, arról igen bőven írtam. Nem akarok tehát ismétlésbe bocsátkozni. Csak ki akarom emelni, hogy James a misztikus élményeit a kójgázosnak mámoros látásaival egy színre helyezi ; az utóbbiban látja ugyanis a misztikus intenciónak előfokát. Mi a misztikus egész jellemét, lelki berendezését, rátermettségét máskép értékeljük, mint James. A keresztény misztika az erkölcsi és a szellemi tökéletességnek kivirágzása és nem egy dekadens, elcsenevészett, vagy bomlott idegrendszernek túlfeszítéséből származó lázas, rémes álomlátás. A misztikus látásai erő, lelkesedés és nagy tettek forrása : a dekadenseknek mesterséges mámora ellenben a testi és a lelki rothadásnak bevezetője. H ogyan lehet tehát a két lelki elragadtatást egyszerre csak említeni is, mikor oly különböző forrásokból erednek és oly teljesen ellentétes hatást létesítenek ?

A legcsodálatosabb előttünk mégis az, hogy James más szempontból a misztikusok szellemi meggyőződéseit oly