Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Werdenich Endre: Az állag és személy mibelétéről
AZ ÁLLAG ÉS SZEMÉLY MIBENLÉTÉRŐL. 43 emberi természetében valami külön pozitív valóság kiányát kellene felvennünk, s így az alanylétet külön valóságnak tekintenünk. Ez ama magyarázat, amelyet fentebb előadtunk. Ha a kérdést némileg mégis tisztázni akarjuk, az alanyalakító természetnek eljárását kell megfigyelnünk, ott, ahol kétségtelenül új alanyok keletkeznek, s ahol a természet eleve megállapított célratörekvéssel dolgozik. Kőnek széjjel- darabolásában vagy széjjelmállásában, a víztömegnek széjjel- terelésében, a már mondottak után nem látunk új alanyokat. S ha új alanyok keletkeznének is, hogyan lehetne kimutatni, hogy az új kődarab, a vízcsepp valami külön valóságot nyert ? Az egész, amit nyert, egy új határ, amely ismét nem egyéb, mint megszűnte az eddigi tömecsvonzásnak. Pozitív külön valóságot a keletkezett kődarabokon nem találunk. Visszatérünk tehát az egysejtű szervezetekhez, amelyekről már szó volt, amelyek t. i. oszlás által szaporodnak. A sejt bizonyos, meghatározott nagyságnál feltétlenül oszlik ; két részre oszlik, nem többre, s két teljes sejtté, két alannyá válik. E tényeket csak úgy magyarázhatjuk, ha elfogadjuk, hogy e szervezetek életelve már egész természete, nem külön hozzáadott valóság alapján, úgy alakult, hogy e bizonyos nagyságnál két teljes sejtté kell válnia. Az életelvnek már a faji létével meg kell adva lennie e szabályszerű folyamatok teljes alapjának ; különben nincsen megmagyarázva az a bizonyos nagyság, kiterjedés, amelynél a sejt oszlik ; hogy a sejt csak két részre oszlik, amelyek nagysága ismét meg van határozva, s hogy mindig két teljes sejtté, alannyá válik. A sejtnek kettéválását nem lehet igazi működésnek (actio) nevezni, mert ez a kettéválás nem a két sejtfélnek egymásra hatása folytán történik, hanem — mint mondtuk — az oszlás az életelvnek egész természete, benső lényege által követelt megszűnése az eddigi összefüggésnek. Mivel tehát nincsen kölcsönös működés, nem is kell az új sejteken, alanyokon valami új okozatot, új valóságot keresnünk. A sejtnek két fele már eredetileg is, egész természeténél fogva lazábban függ össze egymással, mint a felsőbb szervezetek részei, azaz : az életelv faji természeténél fogva bizonyos széjjelválásra,
