Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
AZ ANAL. ÉS SYNTHETIKU8 MÓDSZER ISMERETELMÉLETI SZEMPONTBÓL. 551 A szemlélő tehetség alakjai : a tér és idő. Elvonatkoztathatunk minden időbeli és térbeli dologtól, a tér és idő fogalma mégis mindig visszamarad bennünk. Lehetetlen azok képzeletét magunktól eltávolítani. Ebből világos, hogy nem a dolgokban vannak azok, — a dolgokból el nem vonhatók — hanem csak szemléletünk formái. .Az érzéki megismerés anyagi eleme az a behatás, érzéklet, melyet külső okok gerjesztenek bennem. Ez a behatás bizonyos érzéki minőségekben, szín, hang nyilvánul, amelyek tisztán alanyiaknak mondhatók. Ezekkel egyesülnek a szemléletnek említett alakjai, amelyek magukban véve üresek, de a behatásokra alkalmazva, érzéki szemléleteket alkotnak azokból. Az értelem feladata az Ítéletek alkotása. De az Ítéletek is mind meghatározott kategóriákhoz vannak kötve. Ezek a priori adva vannak. Nem annyira eszmék azok, mint szabályok, melyek az értelmet az Ítéletek megalkotásában irányítják. Tizenkét ilyen kategória van. Amennyiben a kategóriákat a tapasztalatból szerzett szemléletekre alkalmazzuk, keletkeznek a synthetikus a priori ítéletek. Még pedig egyformán minden emberben. Ebből következik aztán, hogy az emberi ismeret tárgyi értéke nem abban rejlik, hogy az ismeretet a dolgok szabályozzák, irányítják, hanem a megismerés hozza létre a tárgyakat. Kant maga mondja : »A kategóriák oly fogalmak, melyek a természetnek, mint a jelenségek összegének a törvényeket a priori előírják.« Bármennyire képtelennek látszik is, maga az értelem forrása a természet törvényinek. A fentebb mondottakból Kant azt a következtetést vonja le, hogy csak a jelenségeket (phaenomena) ismerjük. A »noumená«-kat, a dolgokat magukban meg nem ismerhetjük. A harmadik tényező a megismerésben az ész. Ennek feladata a következtetés, melyhez az ítéleteket az értelem szolgáltatja. A következtetésnek három alakja van : kategorikus, feltételes és szétválasztó. Ezek mindenike egy-egy eszmére vezethető vissza, mely végső célja a következtető észbeli működésnek. A kategorikus következtetés az absolut alany eszméjére
