Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból

534

DR. KELE IST VAX.

Jelen esetben nem szándékunk a tanításiam módszerrel foglalkozni, csak a tudományos methodusról szólunk s bevallottan annak is csak arról a fajáról, melyet a bölcselet alkalmaz. Ez a módszer aristotelesi értelemben tulajdonképen azt a kiinduló pontot jelenti, ahol a tudományos igazságok hosszú sorának, láncolatának egységes megalkotását, valamely bölcseleti rendszer felépítését kezdenünk kell.

Okaikban kutatott és megismert, vagyis tudományosan megállapított igazságokkal foglalkozunk. A »tudomány« szót itt tulajdonképeni és tárgyi értelmében tekintjük. Ily értelemben pedig a tudomány a bizonyos módon egy főnembe, vagyis egy kategóriába tartozó dolgoknak, tüneményeknek okaikban, azaz »miért «-j ük, »miként«-j ük és törvényeik szerint való megismerését jelenti.

Az egyes tárgyakra nézve is lehetséges ugyan tudományos ismeret, de ezek csak alkotórészei az egésznek. A tudománybeli egész csak akkor áll elő, ha a tudományos megismerések egymással egységes egésszé olvadnak össze. Az egységes egész pedig csak úgy alakul ki, hogy a részeket bizonyos egységes rendszerbe sorozzuk egymás mellé. Az alkatrészek benső logikai egymásutánban, bizonyos szabályok szerint kövessék egymást. Csak úgy valósíthatjuk meg a sokaság azonosítását az egységben. Kell tehát egy középpontnak lenni, mezből az alkatrészek kiágaznak. Ezzel a középponttal a tudomány részei oly viszonyban legyenek, melyet mindeniknek sajátos természete, tartalma megkíván. Ez a középpont pedig nem egyéb, mint ama legfőbb elv (principium), melyen végső sorban minden egyes tudománynak alkotórészei alapulnak. Ez a legfőbb elv az anyagi elv : principium materiale.

De van még emellett alaki elv, »principium formale« is. Ez nem más, mint azon alaptétel, igazság, mely zsinórmértékűi szolgál fogalmaink és Ítéleteink vizsgálatában, egyes tudományos ismereteinknek nagy tudományos egésszé, rendszerré való összefoglalásában.

Kérdés most már, mi a bölcseletnek anyagi és mi alaki elve ? A bölcselet anyagi elve azon ismeret (fogalom, Ítélet