Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Trikál József: William James bölcselete

530

DR TRIKÁL JÓZSEF.

nek történetét. Rányitsz az örvendetes vagy szomorú tényre, mint törekedtél önmagadat nemesíteni, fegyelmezni. Mint erőlködtél az önző, az akaratos természetet legyőzni és nemes vonásokat felöltem. Átlátod, mennyit tettél ennek az »én«- nek szépítésén, vagy mennyi mulasztást követtél el ! Mert arra kell törekedned, hogy lelked harmonikus hangokat adjon és az életnek fénysugarait dalos lélekkel fölfogjad, a sötéteket pedig magadon nyom nélkül- átbocsássad ! Rajta kell lenned, hogy szép »én« légy magad erejéből és a testnek torz hatásait eltompítsd.

Mert James »én«-je nem aktív, hanem passzív »én« ; nem erőforrás, hanem csak erők eredője, ép azért nála az akarat sem lehet ok, hanem csak hatás! Minden determinizmus az egységesítő, az általánosító, a rendszerező elme szülöttje ! A tudós szabályokat keres és fél a kivételektől. Az értelem szereti az egyformaságot, a képleteket, a törvényeket. De az élet nemcsak szabály, hanem kivétel is; nemcsak gépiesség, hanem önkénytesség is ; nemcsak állandóság, hanem változatosság is. Az élet egyformaságát új kiindulások szakítják meg ! A fejlődés unalmas menetelét hatalmas erőfeszítések tarkítják !

James ezt jól tudta és bár mint a természettudományos lélektan szerzője a determinizmust tanította, mint metafizikus az akarat szabadságát vallotta. Ő úgy nézett a világra, mint örök készülés és munka alatt levő valóságra : ahol pedig valami készül, ott az akarat dolgozik. A determinizmus az intellektuális abszolutizmus csataszava. Azé az abszolutizmusé, amely a világot mint kész valóságot és a világban mindent mint az abszolutum kifejezését szemlélte ! Itt csak törvényszerűségnek, föltétien meghatározottságnak van helye. Ha ellenben a világ élete mint fejlődésfolyamat hömpölyög tova, akkor az akaratnak is van benne szerepe, a szabadságnak is van helye ; a kivételekkel is számolni kell. így lett James indeterminista. Mi persze más úton jutunk ugyanezen eredményhez ! Mi is tanítjuk, hogy a világot nem méri föl a puszta gépiesség, a természettudományos törvényszemlélet ! A lét és a gondolat ; az anyag és a szellem ;