Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
524 DR. TRIKÁL JÓZSEF. van, ott a lelki élet is mint változatosság és állandóság ; mint folytonos fejlődés és azonosság ; mint szabadakaratos cselekvés és bizonyos fokú gépiesség és ösztönösség nyilvánul meg. Talán így ellentétes elemeket kapcsoltunk össze, de ez az ellentmondás csak a mi fogalmi gondolkodásunk számára meglepetés, az életben azonban a coincidentia oppositorum minden megújulásnak a lelke. Azért a keresztény bölcselet elveti a monisztikus, az általános világleiket, mert ez minden egyéni életet elfojt, minden egyéni akaratot egy egyetemes akarat méhébe foglal és a szabad akaratot és az erkölcsi élet változatosságát tönkreteszi. Elveti az asszociációkból, mint lelki elemekből, töme- csekből felépülő lelki életet is, mivel a szétmorzsolt lélek- elemek mint kis önálló alanyok egyrészt a kelleténél sokkal nagyobb önállóságra jutnak, másrészt ép különálló életüknél fogva a harmonikus együttműködést, a lelki jelenségek összjátékát lehetetlenné teszik. De milyen álláspontot foglaljunk el Jamesnek a tudat folyására vonatkozó nézetével szemben ? Miben is áll ez az elmélet ? A tudatfolyam-elmélet három főgondolatot foglal magában. Az első gondolat hangsúlyozza, hogy lelki életünk egységes, tovaáramló lelki valóság, olyan mint a folyam, amelyben lelki életünk minden úgynevezett eleme, érzet, szemlélet, képzet, érzelem, akarat, eleven egyesülésben, szerves benső- ségben olvad össze csak úgy, mint a vízben aH,0. Elvonó gondolkodásunk kiemelheti ugyan a folyamból az egyes elemeket, de abból nem következik, hogy azok tényleg elszigetelve is léteznek. Ezen egymás után folyó tudatvilág majd a képzet, majd az érzelem, majd az akarat oldalát mutatja, de képzet, érzelem, akarat azért akkor sincsenek egymástól elszakítva, hanem a gondolatnak van érzelemhangulata és cselekvő ösztönössége : az érzelem, részint akaratirány, részint a tudatba szökkenő kéj, vagy fájdalom ; az akaratnak is van gondolati eleme, célja, amely felé tör, vagy amelytől fut, amint az akarás tárgya tetszik vagy nem tetszik.
