Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 515 veszítenek és valamely felindulás a győzelmet egyik vagy másik javára eldönti. Az elhatározás lélektanilag ötfélekép mehet végbe. Az első az értelmi alak. Ennél a gondolatok benső értékét összemérjük és a melyik föltétien bizonyossággal hat, annak javára döntünk. A második esetben is határoznunk kell, de az értelem nem képes föltétien bizonyosságra szert tenni. Mindkét oldalon ugyanis egyforma értékű bizonyítékok vannak, és nincs egy sem, amelyik a pálmát elragadhatná. Határozni azonban mégis keik mert érezzük, hogy jobb egy kevésbbé helyes elhatározás is, mint semmi határozás. Bár kívülről is érvényesülhet befolyásolás, szabadságunknak mégis tudatában va- gjmnk és érezzük, hogy így is meg úgy is dönthettünk volna. Van harmadszor olyan eset is, midőn a különféle eshetőségek, cselekvések iránt közömbösek vagyunk, egyszerre azonban természetünk heve elragad és valamely irányban cselekszünk. Hányszor történik meg (negyedszer) hogy benső világunkban, érzéseinkben, gondolkodásunkban hirtelen megváltozunk. Kényelmes, egykedvű természetünkből kilépünk, s nagy, terhes feladatokra szenteljük magunkat. Jellemünk erkölcsi magaslatokra lendül és elhatározásaink is átlelkesülnek. Cselekedeteink javarésze végül minden nagyobb benső erőfeszítés nélkül megy végbe. Vannak azonban esetek, midőn akár el tudjuk biztosan dönteni, mi a helyes, akár nem, érezzük, hogy erőmegfeszítéssel jár a cselekvés végrehajtása. És ez az életenergia kiáradása mutatja, hogy szabadon cselekszünk, hogy mi cselekszünk, mert mi ennek a benső meg- fesziilésnek tudatában vagyunk. Ez az akaratelhatározás ötödik képe. Az előbbi eseteknél is létezik akaratmegfeszülés, van működő erő, de mi annak tudatára nem jutunk. Nem érezzük a döntés izgalmas és kínos perceit. Itt azonban ép ezt érezzük. Az akarat mindig mint erő nyilvánul, erő nélkül nincs akarat, vagjr legfeljebb csak beteges akarat és tehetetlenek
