Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 513 James akaratlanul is az anyagelvű álláspontot erősíti, bár az anyagelvűséget elveti. Tapasztalatilag akarja elemezni az érzelmeket és azt hiszi, hogy ha mindezeket a testi érzeteket és gerjedelmeket eltávolítjuk, más összetevő nem marad az érzelem számára. Mégis látva az érzelmeknek azt az óriási jelentőségét, amelyet az imént röviden vázoltam, bevallja, hogy ez a szemlélet nem magyarázza meg az összes érzelmeket ; nem főleg az igen finom szellemi érzelmeket, hanem csak a vastag és heves érzelmeket. Az erkölcsi és az esztétikai érzelmek valószínűleg másképen keletkeznek. És amint a testi és a szellemi élet közötti faji különbözőséget abban látja, hogy a szellemi életnek más a működési természete, más az oksága, úgy az érzelmekre nézve is azt vallja, hogy azok értéküket nem keletkezésük módjától, hanem önmaguktól nyerik. Ha tehát valamely érzelem mélységes, tiszta, nemes, szellemi, az ilyen marad akár testi folyamatokból eredjen, akár nem. Ha tehát az érzelmi jelenség élettani eredetét magyarázza is, mégsem akarja annak lelki értékét lefokozni. Sőt James még tovább is megy. Megengedi, hogy a testi folyamatokon kívül még más okok is közreműködhetnek érzelmeink kipattanásánál. Sőt az is lehetséges, hogy előbb hatnak a gondolatok, képzetek, tehát a lelki elemek a testre és ezek a lelki elemek szülik ama élettani mozgásokat (sírás, reszketős), amelyeknek eredménye az érzelem. Gazdag képzet- és érzelemvilágon épül föl az akarat J képzeteink és érzelmeink képezik akaratunk indító okát, lökéseit. Amint James eddig is a lelki élet jelenségeit elemeiben kipontozni, leírni törekedett, úgy az akaratélet tárgyalásánál is mély bepillantást nyújt a folyamatok keletkezésébe, és végső eredményébe ! Amilyen az élet, oljmn a cselekvés is. Az élet kezdetleges, gyermeki megnyilvánulása gyermeki, kezdetleges akaratot mutat. Zsenge korunkban szervezetünk belső berendezése 1 XXV. és XXVI. fejezet.
