Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Trikál József: William James bölcselete

512

DR. TRIKÁI, JÓZSEF.

lelkesítenek, azok sugároznak ránk vissza kéjt, gyönyörűséget, vagy esetleg fájdalmat, szenvedést.

Ép mert az érzelmeknek ily bájosan kedves, ily boldogító hatásuk van, fölötte finom kérdés, honnan és mikép erednek érzelmeink ? És e kérdésre is többnyire a világnézet felél és nem az éles lélektani elemzés. A materialista az érzelmeket az érzetekkel azonosítja. A túlzó idealista pusztán a szellemi »én«-ből fakadó kellemes élménynek tartja. A közömbösek az érzelmeket külön érző szervhez kötik és époly érzetelemnek tartják, mint teszem a tapintásérzetet.

Jamesnek külön véleménye van az érzelmek eredetéről. Még 1884-ben közölte gondolatait a Mind-ben és véletlenül ugyanazon évben bocsátott ki a német Lange is egy művet: Über die Gemütsbewegungen, amelyben ugyanoly eredményre jut, mint James, anélkül, hogy Jamesről hallott volna. Az elméletnek neve periferikus érzelemelmélet.

James az érzelmeket épúgy mint az egész lelki életet testi folyamatokra vezeti vissza. Az érzelmek forrásai tehát testi érzetek, még pedig számos felbonthatatlan és helyzetükre nézve meg nem határozható érzetelemek, amelyek egymással összeolvadnak és mint kéj vagy fájdalom jönnek tudatunkba. Az érzetek más hatással vannak a felsőbb- és mással az alsóbb- rangú idegrendszerre. Amott megérzéseket, emitt pedig mozgalmasságot, cselekvő készségeket ébresztenek föl. Ezek a gerjedelmek végighullámzanak az egész szervezeten és minőségükben új ingereket és hatásokat hoznak létre, amelyek mint periferikus, felületi érzéki ingerek hatnak az érző idegközpontokra és azokat az érzeteket váltják ki, amelyeket mi kéjeseknek vagy7 fájdalmasaknak tartunk. Szóval az érzelmek a test felületén fakadó érzeteknek tudomásul vételei.

így azután megértjük, miért mondja James : mi »szomorúak vagyunk, mert mi sírunk; haragosak vagyunk, mert félünk vagy reszketünk«. A sírás mint izommozgás és mint testi érzet lelkemben szomorúságot ; a reszketés is mint testi izomérzet haragos képzeteket gerjeszt föl. A testi hatás tehát előbb valamely testi érzetet, ez pedig az érzelmi, a lelki állapotot szüli.