Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN.

465érvényességtudást. Meinong1 iskolája megtagadja az ilyen gondolkozási aktusoktól az Ítélet elnevezést és feltevéseknek nevezi azokat, vélvén, hogy ezekben a feltevésekben egy eredeti, másra vissza nem vezethető lelki élményt felfödözött. Az ítélet szerinte úgy viszonyúk a feltevéshez, mint az érzéki felfogás a fantáziaképhez.2 Akárhogyan vélekedjék is valaki ezekről, az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a feltevések nagyban hozzájárulnak a lelki világ gazdagságának, sokszínűségének növeléséhez. Valamint minden érzet és fan- taziakép sajátos érzelemmel jár, úgy vannak feltevést és feltett törekvést és akarást kisérő sajátos érzelmek, amelyek amazokkal együtt lelki szintheziseket alkotnak. Ezeknek szerepét és fontosságát legjobban az esztétikai élvezetnél lehet megfigyelni. Csak a tragédiának lélektani problémájára utalok : miképen élvezhetünk szomorú jelenetet ?

Sokat írtak már az ú. n. személytelen vagy alany nélküli ítéletekről és azon lelki aktusról, amelyet kérdésnek nevezünk. Azonban az alany nélkül való Ítéletek problémája nem oly bonyodalmas, amilyennek azt feltüntetik. A nehézség és kuszáltság csak azáltal keletkezik, hogy a kutatók ezen részletes kérdésnél fölkavarják az Ítélet általános problémáját. Mint lelki élmény az Ítélet sohasem csonka, csak a kifejezés, a mondat lehet csonka. A kérdés lehet kifejezése annak, hogy ismereteimben valami hézag van, vagy pedig lehet, és ez a gyakoribb eset, kifejezése akaratomnak, hogy valaki e hézagot pótolja. Az utóbbi esetben is tényállást fejezünk ki, akaratbeli tényállást, amelyet valakinek előadunk, hogy annak eleget tegyen. Az igazi komoly kérdést elválaszthatatlanul kisérik különféle árnyalatú érzelmek és igyekvések, bizonytalanság, nyugtalanság, feszültség, keresés, vágyakozás stb. efféle, amely tényezők szinthezise azt az egységes lelki élményt adja, amelyet kérdésnek nevezünk.

»Villámlik« fölkiáltással sokféle tényállást fejezhetünk ki : látom, meg vagyok lepetve, hogy villámlik ; félek, mert

1 I. m. Uber Annahmen.

2 S. W'tasek. : Grundzüge d. alig. Astetik. 1904. 116. köv. L