Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma
A LOGOS-TAN ÉS SZENT JÁNOS EVANGÉLIUMA. 435 elsősorban zsidó terméket lát benne keresztény termékekkel tarkítva. Keletkezése a Kr..előtti 50. és Kr. utáni 67. évközé esik. Szerzője vagy palesztinai, vagy sziriai zsidó misztikus, talán therapeuta, kinek művét később a palesztinai keresztények átdolgozták s mostani formájába öntötték körülbelül 100-ban Kr. után. Szerinte tehát »a gyűjtemény zsidó ódáknak keresztény szerzeményekkel bővített és kér. szellemben magyarázott mű«.1 2 Harnacknak emez állásfoglalása az ódáknak Krisztus előtti eredete mellett korántsem ment az előítélettől. A sz. János evangélium sajátos jellege és hatalmas bizonyító ereje a Krisztus istensége mellett az ő szemében is vörös posztó, miután Krisztus istenségét ő sem hiszi. S mivel ez ódákban tagadhatatlanul sz. János-féle kifejezések elég sűrűén fordulnak elő, Harnack bennük azt az összekötő kapcsot látja, melyet eddig hiába keresett a késői zsidó irodalom és a János-féle theológia között. Ezek az ódák ugyanis szerinte ugyanazt a vallási irányt hirdetik, amellyel a IV. evangéliumban találkozunk. A késői zsidó theologia összefolyt és összeforrott a korai kér. theologiával. Az ódákban is, a IV. evangéliumban is sűrűn hallani az igéről, bölcseségről, Isten leikéről, megismerésről, igazságról, világosságról, életről, élő vízről, újjászületésről, megváltásról. E szókincs — mondja i. m. 99. 1. — nagyrészt födi azt a vallási szó- és fogalomkincset, mellyel sz. Jánosnál találkozunk. Ez a tényállás képezi a legfontosabb történeti adatot, melyet ezek az ódák nekünk szolgáltatnak, mert e gyűjtemény ama kőbánya, melyben a János-féle theologia köveit fejtették. Harnack emez elméletének találó kritikáját adja dr. Székely a következőkben : »Ez mind nagyon szépen van elképzelve s részben igaz is volna, ha az ódák csakugyan Krisztus előttiek volnának; de épen ebben csalódik Harnack.«2 Érvei 1 Flemming und Harnack : Ein jüdisch-christliches Psalmbuch aus dem ersten Jahrhundert. TU. XXXV. 4. (Texte und Untersuchungen zur Geschichte der altchristlichen Literatur.) Leipzig. 1910. 76. 1. 2 Dr. Székely : Salamon ódái. Religio, 1911. 318. 1.
