Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma

434

DR. BABURA LÁSZLÓ.

erre nézve valóban nem bizonyítanak. Ö ugyanis a 4. és 6. •ódából, melyek a templomról is szólnak, sőt a réginek előjogait a nála újabbak fölött védik, a pusztulás előtti időre következtet. A 4. ódában ezeket olvassuk : »Senki sem változtatja meg a te szent helyedet, Istenem, és nincs senki, aki azt megváltoztatni s más helyre helyezni tudná, mert nincsen fölötte hatalma. Mert szentélyedet te gondoltad ki, mielőtt a helyeket alkottad. A régebbit nem változtatják meg (szorítják háttérbe) azok, melyek nála újabbak.« A 6. ódában pedig : »Patak eredt és nagy, széles folyammá lett ; mindent magával sodort és a templom felé kanyarodott.«1 Harnack szerint a 4. óda a jeruzsálemi templom tiszteletét sürgeti és védi más szentély (pl. a leontopolisi) ellen. A 6. óda pedig a népeknek a jeruzsálemi templomhoz való özön- léséről szól szerinte. Ez érvek — mint mondottuk — nem elégségesek. Elsősorban feltűnő, miért védi szerző a templom tiszteletét, mikor a zsidó kultusz általában nem érdekli. Továbbá költeményről lévén szó, a templom képletes értelemben is vehető az egyház vagy a mennyei birodalom jelzésére,2 ép úgy, amint a Titkos jelenések könyvében maga Isten mondatik az égi Jeruzsálem templomának.3 Végre »a kérdéses helyek sokkal homályosabbak, hogysem azokból megbízható chronólogiai következtetést lehetne vonni, kivált olyat, melynek ellene mond az egész könyv szembetűnő keresztény jellege«.4 Mindenesetre feltűnő, hogy az a Harnack, aki evangéliumainknak I. századbeli eredetét illetőleg oly megfontoltan foglalt állást,5 sőt a negyediket szívesen ki is tolná a II. századba, ez ódákat egy-két, csupán történeti színezettel biró adat alapján oly készséggel helyezi az I. századnak csaknem felébe.

Ami pedig az ódák szókincsét illeti, az nem csupán

1 Ungnad und Staerk : Die Oden Salomos. Aus dem Syrischen übersetzt. Bonn. 1910. 4, 6. 1.

2 így Wellhausen és Gunkel.

3 Jel. 21, 22.

4 Dr. Székely i. h. 317.

6 Harnack szerint Márk 65—70. Máté 70—75. Lukács 78—93. János 80—110. körül írt.