Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma

414

DR. BABURA LÁSZLÓ.

jellemzi azt a Krisztus előtti III. vagy II. században író Sirák fia.1

De mindenezeknél többet mond e tárgyról a Bölcseség könyve. Szerzője a legnagyobb valószínűség szerint egy alexandriai zsidó, aki korának műveltségével rendelkezik, amit elsősorban irálya és választékos nyelvezete árul el. A tudomány minden ágában jártas (7, 17—-21.), de a bölcselet, melyet könyvében előad, korántsem az iskola bölcseleté, amint ezt maga is hangoztatja, mondván : Nekem pedig az Isten azt engedte, hogy akaratja szerint szóljak és gondoljak méltó dolgokat. . . Ö adta nekem igaz ismeretét azoknak, mik vannak ... és mindent, ami el van rejtve és nem látható, megtanultam ; mert a mindenek mestere, a bölcseség megtanított engem,2

Hiszen ép azért ír az igaz, az Istentől eredő és Istenhez vezető bölcseségről, hogy népét távoltartsa azoknak tanításától, kik mem tudják az Isten titkait, sem jutalmát nem reményük az igazságnak«.3 Hogy korának bölcseleti irányairól tudott, az bizonyos ; hogy ezekkel behatóan, foglalkozott, sőt tőlük kölcsönzött, még bizonyításra vár. Mert az a tény, hogy bizonyos bölcseleti fordulatokat ő is használ és sok oly kifejezéssel él, mely a görög bölcselőknél is előfordul, még korántsem bizonyítja a tőlük való függését.4 Ily bölcseleti reminiscenciák ugyanis akkor, az eklekticizmus és a bölcselet népszerűsítésének idejében szinte a levegőben voltak s használatuk a jó műveltséghez tartozott.5 Hogy a Bölcseség könyve mennyire nem egyszerű anthologia a különböző bölcseleti rendszerekből, annak kimutatása e tanulmány keretén kívül áll. Legyen csupán megengedve dr. Heinisch kiváló művére : Die griechische Philosophie im Buche der Weisheit. Münster, 1908. reámutatni.

1 Eccli. 24, 5, 6, 14.

2 Bölcs. 7, 15—21.

3 Bölcs. 2, 22.

4 Schürer : Geschichte des jüdischen Volkes im Zeitalter J. Chr. Leipzig. 1909. III. 507.

5 Grimm : Das Buch der Weisheit.