Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában s a régi filozofiában
410 DR. PROHÁSZKA OTTOKAR. tolás is a valóságba s annak kiaknázása s erőinek fölhasználása, mely az emberi kultúrát jellemzi, páratlanul áll s végtelenül felülmúlja az állati akciót. Pedig hát ismeret, érzéklés, képzelet az állatvilágban is szerepel, sőt az érzéklések ott esetleg élesebbek s tüzetesebbek ; csakhogy ember s állat közt nem az érzéklésen, nem a konkrét képzeten, hanem a fogalmon fordul meg a különbség. A közös képzet sem teszi, ha még oly sok hasonló tárgyra alkalmazható is. Hiszen az állatoknak, kutyának, macskának is vannak általánosabb képzeteik. Ezek is ismernek házakat, fákat, földeket, ajtókat, edényeket ; van közös képük róluk ; de nincs meg bennük a belső szerkeszetnek, az alkatnak megértése ; nincs meg bennük az alkotó elemek összefüggése s ez egymástól való függésnek a fölismerése. A »continu sensible«, melyet egy becsukott ajtó s kilincse s azután az ajtónyitás történése fölidéz, ugyanaz a zulukafferben s a foxterrier-kutyában ; de a nyitás s a csukás által a zulukaffer lassanként ép a lakat konstitutiv alkatát ismeri meg, azt, hogy miben is áll a zár s hogy a lakat az ajtón s az asztalfiók zára ugyanazon az elven épül, a foxterrier pedig sohasem jut el eddig. íme, a »continu sensible« mögött fekvő s a dolog mibenlétét jellemző jellegeket emeli ki s megragadja a részeket egybekötő ideát, mely nincs a részekben, hanem az egészben s elömlik az egész fölött. Ez a lényeges kifejező idea attól is elvonatkozik, hogy létezik-e tényleg a dolog, mert nem ehhez vagy ahhoz a tényleg létezőhöz van kötve, hanem beéri azzal, hogy a dolog lehetséges. így járok el a természet elemei s adatai körül is, iparkodom megérteni, hogy mi a vas, mi az arany, mi a márvány s jóllehet konkrét alkatukba bele nem hatolhatok, de a »continu sensible«-en itt is túlérek, mert a sajátságokat kiemelni, azokat egymásba illeszteni, azokat kezelni s céljaimra felhasználni tudom. Ha azt mondják erre, hogy ez mind kevés, hogy ezt mind sem látni, sem elképzelni nem lehet, arra csak azt mondom : igaz, hogy kevés az, sőt alig valami, amit itt elképzelni lehessen, de azért az, amit felfogok, oly kiható s a világban oly különbségeket teremt meg, amilyen különbség van az
