Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában s a régi filozofiában

A LÉNYEGISMERET BERGSON TANÁBAN S A RÉGI FILOZÓFIÁBAN. 397

a mozgást is, mialatt Bergsonnál ép az ellenkező elvvel találkozunk, sőt »Les choses ■— írja — étant mouvement, il n’y a plus á se demander comment elles recoivent celui-ci«. Amit mi dolognak, tárgynak mondunk, az mozgás, a mozgás különböző alakja s még azt sem kell kérdezni, hogy honnan a mozgás s mi a különböző alaknak az oka. Nincs más okjektiv adat, csak a qualitás, »la qualité seule est réelle«. A mennyiséget, a térben való kiterjedést s magát a teret sem fogadja el. Erre nézve így ír : »II n’y a quan- tité, que la ou il y a possibilité de mesure, rapport de con- tenant á contenu, caractére spatial, en un mot. Or l’espace, en tant que principe de mesure, est objet d’intuition, non d’experience ; il appartient á l’esprit, non aux choses ; cel- les-ci tout purement qualitatives«. (387.) Tehát mozgósítva, folyósítva látja az egész világot ; minden röpke s gyorsan tűnő ; minden játék, színpompás csillámlás s tünemények forgó tánca, melyben az állagról, lényegről, az okságról való fogalmaknak nem felel meg semmi, ezek csak »entités verbales«. Állítja, hogy a különálló testek nem léteznek s így az emberiségnek ez az általános meggyőződése is csak balhit.

A dolgok nem léteznek : »il n’y a pás des choses, il n’y a que d’actions« (283.). A kiterjedés s a mennyiség csak intuíció tárgya, a dolgokat mérni nem lehet. A lét s a valóság tehát eltűnik s szellemszerű elemmé, akcióvá sorvad össze. így tesz egy más modern filozóf, Ostwald is, aki szintén ignorálja a mennyiséget mint kiterjedést s mindent energiákkal magyaráz. A velünk szemben álló, mérhető, kiterjedt, anyagi világ akcióvá s energiává válik s ez az akció s energia a világ alkotó eleme s más eleme nincs. így lesz a qualitás, illetőleg az energia minden ; kitölt teret, mozog a térben, a tér különálló részeiben hat egymásra, szóval teljesíti az anyag s a testek összes funkcióit s bírja is teljesíteni, hiszen gondoskodtunk róla s fölruháztuk a qualitást s az energiát, mely nem anyag, az anyag összes sajátságaival s így aztán sikerül teljesíttetni velük mindezt, amit különben csak a reális kiterjedés teljesíthet s magyarázhat meg.