Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
152 VEGYESEK. az ember egy egész, részei a test és a szellem, tehát analizáltam, de ha azt mondom, hogy az ember testből és szellemből álló lény, akkor ez már összetevés. Hanem ami az indukciót és deductiót illeti, ez egészen eltér ettől, akkor az öntudatos gondolkodás, mint fogalmazás működik és a fogalom körében és tartalmában mozog. Tehát az indukció és dedukció két különböző módszere a tudomány óknak. Azután vannak még más logikai módszerek is, pl. a genetikai, amit a mértan is alkalmaz. Dr. Kiss János : Nem akarok semmit hozzáadni a felolvasáshoz, csak fel akarom használni az alkalmat arra, hogy némi észrevételt tegyek arra a tételre, amelyről szó van. Nevezetesen, ha Hume Dávid munkáit olvassuk, akkor arra a tapasztalatra jutunk, hogy ő az oksági elvről nem is beszél. Ö mindig az egyes okok és okozatok összefüggéséről szól, és őnála a kérdés az, hogy egy bizonyos okból előre tudhatjuk-e, hogy az okozat fog következni. S ezért az ő összes fejtegetései az oksági elvnek azt az erejét, hogy az csakugyan szükségképes tárgyról szól és azért elemzőnek mondjuk, ezt nem dönthetik. A másik, amit akarok itt, mint saját véleményt, mondani, az, hogy a felolvasó úr említette azt, hogy helyesen tette-e Kant, mikor az ítéletekről az »elemző« és »összetevő« kifejezéseket alkalmazta, mert azelőtt ezt a megkülönböztetést nem tették. Hát mivel általánosan elfogadták e kifejezéseket, mi is elfogadhatjuk. Azonban mutassunk rá arra, hogy lehet valami nem egyformán elemző ítélet. Lehet először, amint Kant mondja : az állítmány jegye az alany jegyei közt feltalálható. Továbbá olyaténkép, hogy az állítmány az alanynak mintegy sajátosságát képezi, amely attól el nem maradhat, pl. az embernél a halandóság. Harmadszor az alanyt az állítmány magában nem illeti meg, de az alany elgondolása szükségképen rávisz minket. Hát ebben lesz némi synthesis, hanem mégis elemző lesz. Mert az elemzőt avval fogjuk szembeállítani, hogy nem-elemző és szükségképen tapasztalatot kíván. Tehát az elemző kifejezést megtarthatjuk, de jól megkülönböztetjük az elemzés
