Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 151 Ágostonnak, s bizonyos fokig Bossuetnak sem állott rendelkezésére. S így csak ma érkezett el az ideje, amikor már tömérdek adatot szedtünk össze, hogy a történelembölcselet tudományos alapon megszülessék. Megérdemelt kritikában tetszett részesíteni a materializmus és positivizmus alapján álló történetbölcselőket, akik azt mondják, hogy előre pontosan kiszámíthatjuk a történelmi eseményeket ; de örültem volna, ha egyes katliolikus történetbölcselők is kritika tárgyát képezték volna. Ezek is néha túlzásba mennek, t. i. egyoldalúan hangsúlyozzák a történelemben az istenit ; a történelemben csak az Úristent felléptetni, az embereket mellőzni, a csodákat feleslegesen szaporítani, ennek mi nem lehetünk barátai s ettől irtózunk. Ez occasionalismusszá fajulhat. A másik irány is túlzás, amelyik utasít arra, hogy az Istent a történelemből ténylegesen és tökéletesen kizárja és azt állítja, hogy az Isten nem lehet történeti alany, aminek a cáfolatát az imént szépen hallottuk. Dr. Nemes Imre : Kívánta volna a Hegel-féle thesis, antithesis és synthesis kifejtését. Dr. Lukcsics' József : Persze egy ily rövid értekezéshez nagyon sok kívánni valót lehet még fűzni. Én csak azt akartam kimutatni, hogy az egyháztörténetben lehet történetem- bölcseleti módszert alkalmazni. Synthesist vagy más effélét tárgyalni, nem lehetett célja a felolvasásomnak. Másodiknak dr. Kele István egri theol. tanár olvasott fel ilyen címen : Az elemző és összetevő módszer ismeret- elméleti szempontból. Hozzászóltak dr. Nemes, dr. Kiss és a felolvasó. Dr. Nemes Imre : Szabad legyen kérdeznem, mit tetszett érteni az alatt, hogy a bölcselet módszere vegyes módszer ? Dr. Kele István: Azt értettem, hogy elemzéssel indul meg, s miután ennek alapján elvekhez jutok, ezekből összetevő módszerrel levezet újabb igazságokat. Dr. Nemes Imre: A felolvasásban tetszett említeni, hogy az indukció, synthesis stb. nem ugyanazok. Az analysis és synthesis a gondolkodás eredeti módszerei s a fogalomból, mint egészből s annak részeiből nem lépnek ki ; mert pl.
