Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Pataky Arnold: A »pusztulás utálatossága« Dániel könyvében

A »PUSZTULÁS UTÁLATOSSÁGA« DÁNIEL KÖNYVÉBEN.

11

Két eltérés van a 17. versben.

A héber szerint a győztes királlyal lesznek az igazak (lőj? a szír szerint valamennyien (!7ÖJ?b31). A Vulgata mindkettőtől eltér : >>et recta faciet cum eo«. A második különbség, hogy a héber a Vulgatával együtt »filia feminarum«-ot említ (D'tíhrmS^ a szír pedig »ember leányát« (Ntfi3N m3).

Míg eddig többnyire bővítésekkel találkoztunk a Pesitthában, a 22. versben ellenkezőleg kevesebbet olvasunk a szír szövegben, mely pusztán így szól : 'pVHI N3731Ö Í]N 113173 N3737 pHÖpiV

»Et robur eorum grande corruet, etiam dux foederis«.

Ugyancsak a 24. versben a szír nem fordítja a N13V szót, a 25.-ben a Vl73 *?'I73 fogalmat, és nagyon összevonja a 28. és 29. verset, hol mindössze ennyit mond : .13^1 '3D S'n3 N5?7nS *]7Cn37 28. ■xn'-nx3 -NI Níl'í3np3T -]'N 735131 29. .Ntfi'7p Nfi'pSj? 28. »Et revertetur in terram suam cum opibus multis, et cor ejus contra testamentum sanctum ; 29. et transibit sicut initio, ita etiam posterius«.

A 33. versben a héber és a latin szöveg a nép tudósairól (DJ3 a szír pedig a nép jámborairól (NDJH 'nlp'7!) beszél ; s

ugyancsak a szír szöveg a pusztítás idejét ezer napra teszi (“bN fÜT), míg a héber (és latin) csak »napokról« tesz említést.

A 35. versben a szírből hiányzik a j3bS-nek megfelelő tag, s a 36.-ban a szír nem fordítja a Swi'l-t ; a 38.-ban a Vulgata átírja a héber D'jytt-ot »Maozim«-nak, a szír pedig lefordítja N3't3’51 (erős) szóval.

Ezeken kívül már csak két kisebb eltérést kell megemlítenünk, ahol a szír fordítás egy-egy fogalmat elhagy: a 39. versben a □ '373 □b'Btoni -ot (Vulgi: »et multiplicabit gloriam«), és a 40.-ben e két szót : 73>*1 íptJ’l-t (Vulg. : »et conteret et pertransiet«).

A 45. versben a Vulgata a héberből átveszi az 'CTBN (perzsa) szót, míg a szír híven visszaadja e szó értelmét N'-313’ N7J1N3-val, »in palatio dolato«. 3

3. §. A 7—12. fejezetek történelmi háttere.

A kérdéses fejezetek szövegei öt évszámot tartalmaznak kifejezetten: Balthazar babilóniai király első évét (7, 1.), ugyanezen fejedelem harmadik évét (8, 1.), Darius Medus, Assuerus fiának első évét (9, 1.), Cyrus perzsa király harmadik évét (10, 1.), és az ekkor megjelenő angyal beszéli, hogy ő Darius Medus első évétől kezdve várakozik (11, 1.).