Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
88 DK. STUCKNER JÁNOS. felelünk mi, a természet szemléletére alapítjuk követkéz- tetőseinket s ezekből azonban egyelőre csak azt olvassuk ki, hogy kell léteznie egy szándék szerint működő, értei- mes, bölcs lénynek. Ezt közvetlenül állapítjuk meg a lát- ható tényekből, közvetve azonban, gondolkodásunk szűk- ségképeni törvényeinek segítségével kimutatjuk ama lény- nek önmagától való létezését, önönlétiségéből végtelensé- gét, bölcseségét és jóságát. A szándék, a cél meghiúsulására vonatkozólag Mallock nagy súlyt helyez az emberi nemzésre, mely oly sok elfecsér- léssel jár. Egy ember nemzésénél számtalan csírasejt pusz- túl el fölöslegesen s .vele számtalan potentialis lélek vész kárba, »lélek, melyért egy Isten halt meg«. Hát mindenekelőtt Mallock itt nagyon megfeszítette képzelőtehetségét s érvelési gyengeségének tudatában — a retorikához folyamodott segítségül. Potentialis lélek vagy üres szó vagy retorikai képlet. Ilyesmi a valóságban nincs. A theismus szerint Isten teremti a lelket; ha teremti, van, ha nem teremti, nincs ; a potentialis középállapot, ennek tárgyi értelmében, képzeleti dolog. Az emberi spermatozoon, mielőtt a petével egyesülne, ép oly közönséges sejt, mint egjréb más sejt az emberi szervezetben. A millió emberi spermato- zoonnak elveszte, ontologice, eltekintve az erkölcsi vonatko- zásoktól, ép oly kevés köze van a teremtés szentségéhez, am ily kevés köze van hozzá annak a millió sok sejtnek, melyek naponta elvesznek, midőn a gyermekek kezüket megégetik. Ennyi az egész. De maga a fogamzás folyamata s ált a- Iában a nemi élet berendezése más magasabb szempon- tokra utal. »Was hier waltet, ist kein blinder Wille, sondern ein übergeordnetes Zweckmässigkeitsprincip.« (G. Lomez, Die Liebe im Lichte der Psychiatrie. Idézve Die Zeit. 1907 márc. 17.) A két különböző nemű szervezet teremtése vagy magasabb intézés folytán kifejlődése, két nemmé elkülön- ződése, a szervezetek olyatén berendezése, hogy a sperma az egyik testben, a pete a másik testben alakul s képző- dik, az emberbe oltott ösztön, ennek ereje, mely az egois- mus sugalmazásával, a szabadakarat hatalmával, a szülői
