Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
86 DR. STUCKNER JÁNOS. hogy utóbb, midőn a gyakorlati észt fogta elemzés alá, szivét ismét megszállja a szép csillagos ég szemléléséből fakadt szent megilletődés gerjedelme. Tudta ő is, mint Mallock, hogy, mint feljebb idéztük, az égi testek meg- szűnnének testek lenni egyáltalán, ha állandó szabály- szerűséggel nem mozognának, de azt is tudta, s vallotta, amit viszont Mallock tudni nem akar, hogy a szabályszerű mozgás egy isteni törvénynek eredménye, törvénynek, melynek alávetette az anyagot, midőn az anyagot terem- tette. A kettő egyszerre történt. Aki meghatározta az anyag s a dolgok természetét, az teremtette is azokat. Hogy Kant miért nem fogadta el ezt a gondolatot el- méleti érvnek, az az ő titka, de titok is mindazoknak, akik az elméleti és tapasztalati észnek Kant-értelmű megkiilön- böztetését, és pedig joggal, egy nagy abszurdumnak tartják. * Az Istenkérdésnek elméleti részével így végezvén, — s úgy véljük, nagyon felületesen, — előveszi Mallock annak erkölcsi oldalát, az erkölcsiség szemüvegén át vizsgálását. A theista, névszerint a keresztény álláspontból Isten végtelenül tökéletes lény, ki ez oknál fogva végtelenül bölcs, végtelenül jó is ; Isten az embert tökéletes boldogságra ren- delte, melyet azonban nem a földön, hanem a másvilágon fog elérni s minden megzavarás nélkül élvezni, s Isten a többi földi lények kizárásával, csak embernek szabta meg vég- célját s csak az ember kedvéért teremtette a világot ; a világ teremtését az ember teremtéséhez, mint feltételhez kötötte. Bevalljuk, a gondolkodásnak a mezején nagy nehéz- ségekkel találkozik a hit védő. Még a kinyilatkoztatást is véve vezetőül, a cél, a gondviselés, a jónak és rossznak problémája ekkor sem marad ment a nehézségektől, nem- hogy könnyű volna a megoldás a merő ész világánál. Annyi azonban bizonyos, hogy az evolutio theoriája még keve- sebb világosságot tud vetni a felvetett kérdésekre. Mallock azt mondja, hogy az érzéki lét s az azt kísérő körülmények nem jogosítják fel a theistát, hogy ennek alap-
