Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke
780 PINZGER FERENC. megpendítésénél rokonhangú húr együtt rezeg. Teljesen ez a modern fiziológia álláspontja, midőn a fül csigájának húrjait és íveit a zongora billentyűivel hasonlítják össze. Nem hathatnak-e az idegek úgy a pigmentsejtekre, hogy sötét helyen sötétebb bőrszínt eredményez és megfor- ditva ? Tény az, hogy a látás szervének itt nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. Kísérletek bebizonyították, hogy né- mely tengeri hal (Platessa) elveszíti alkalmazkodó képes- ségét, ha szemét kiirtják. A környezetnek még az emberre nézve is sokkal több hatása van, mint rendesen gondolják. Itt van pl. egy föld- míves család. A fiúk mind kora ifjúságuktól kezdve durva emberek közt nevelkedtek föl, csak az egyiknek kedvez a szerencse, ki már gyermekkorában akármilyen minőségben főúri családhoz került, hol mindig finom társaságban fór- golódott. Nem fog-e ez majd évek múlva az arcvonások finomságában is tetemesen elütni földmívelő testvéreitől, noha talán sem írni, sem olvasni nem tud ? Miért nem tulaj- doníthatnánk az egyszerű érzéki benyomásoknak is be- folyást a szervezetre, holott ez az érzelmekre nézve általá- nosan elismert tény ? Tudjuk, hogy hirtelen meglepetésekre és haragos fölindulás alkalmával a vér vagy a szív felé vagy a hajszálerekbe tódul, az egyik esetben hirtelen elsápadást, a másikban pirulást okozva. Az éhség érzete nálunk a nyálkamirigyekre, a meghatottság pedig a könnymirigyekre hat. Morus Tamásról, Antoinette Mária szerencsétlen király- néról és másokról azt mondják, hogy rémületükben hirtele- nül megőszültek. Alig hihető, hogy ez mind csak mende- monda volna.1 De akármi is legyen ennek az oka, annyi bizonyos, hogy az érzelmek nagy tényezőt képviselnek az emberi szervezetben. Ezért még egyszer hangoztatjuk, hogy az állatoknál is nem ok nélkül lehet valami hasonlót föltételezni, aminthogy pl. a Chamaeleonnál a test külső 1 Hyrtl ezt úgy magyarázza, hogy az életerő a hajszálban egyszerre átalakul vagy esetleg arra is lehetne gondolni, hogy a hajban levő, eddig még ismeretlen anyag kémiai hatása nyilvánul. V. ö. Hyrtl, Lehrbuch der Anatomie 597. 1.
