Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke
AZ ÁLLATOK SZÍNMAJMOLÁSÁNAK TUDOMÁNYOS ÉRTÉKE. 769 a »tenyésztő Isten«, mint Haeckel minden vallásos érzületet sértő ízetlenséggel találta mondani. Állapodjunk meg itt és vizsgáljuk a tényállást, mert a mondatokban sok az igaz, de még több az önkényes túlzás. Iparkodjunk az igazság aranyszálát fölfedezni a fantázia útvesztőiben. Mindenekelőtt habozás nélkül megengedjük, hogy van a természetben létért való küzdelem igazi és még inkább átvitt értelemben, aminthogy Darwin is inkább az utóbbi érte- lemben fogta föl e műkifejezést. Vagy nem látunk-e valami hasonlót az embernél is ? A kiváló tehetségekkel fölruházott férfiú rövidesen magas polcra emelkedik, de ugyanekkor ön- kénytelenül is kiszorítja vetélytársait. Amerikának rézbőrű őslakói vagy a műveletlen ausztrálnégerek ugyanazon arány- bán fogynak, mint amilyenben a fehérek vagy kínaiak tért foglalnak. Vagy vegyük azt az esetet, hogy ragályos betegség üti föl fejét. Ezek a rémes bacillusok nem oltják ki minden- kinek életét, mindig lesznek olyanok, kik ellen tudnak állani a támadásnak, csak a gyöngébb, ellenállásra képtelen egyének esnek áldozatul a pusztító vésznek. Az állatoknál azonban ez a küzdelem élet-halálharccá fajul, mire példákban valóban nincsen hiányunk. A vándor- patkány (Mus decumanus) onnét kapta nevét, hogy még a tizennyolcadik század első felében vándorútra indult ős- hazájából, Ázsiából. Talán igénybe vette a modern forgalom eszközét, a hajót, a többi egérfélék példáját követve, melyek ezen az úton terjedtek el az egész világon. Azóta Európában úgy garázdálkodik, hogy a nálánál gyöngébb házipatkányt csaknem teljesen leszorította a harctérről. Ennek bőrét pár évszázad múlva talán drága pénzen sem tudják már besze- rezni a múzeumok. Egyes növényfajok annyira elszaporodtak az idők fo- lyamán némely vidéken, hogy más növényfajoknak el kellett pusztulniok. Ily módon vergődött több európai bogáncsfaj a La-Plata államaiban uralomra. A nálunk is előforduló Hypochoeris radiata, igénytelen fészekvirágú növény, arány- lag nem oly régen fészkelte be magát Üj-Zeeland szigetén, Hittudományi Folyóirat. 1911. 49
