Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke

770

PINZGER FERENC.

de azóta ugyanott minden növényzetet elfojtó gaznak bi- zonyult.

Ha most Darwin ezen és hasonló tényekre támaszkodva egyenesen átugrik a természetes kiválogatódásra és ha ebből ki akarja magyarázni a fajok keletkezését, ezt tudományos halálugrásnak, végzetes tévedésnek kell minősítenünk. Sikerre csak úgy számíthatna, ha a házipatkány átalakult volna, hogy ellenállásra képes legyen. De nem alakult át, hanem elpusztuló félben van, valamint elpusztultak a délamerikai bogáncsfajok szomszédjai is.

De a védő színt illetőleg mégis másképen vagyunk, — mondhatná valaki, mert a vörös szoba, a többszínű legyek és a légyfogó madár hasonlata nagyon megvesztegetőnek lát- szik az első pillanatra. Ámde csakis az első pillanatra. Minden hasonlat sántikál többé-kevésbbé, de ez annyira sántikál, hogy a pontosabb vizsgálatnál teljesen elvetendőnek bizonyul.

Megengedhetjük ugyan, hogy a madár elsősorban pusztítja a környezet színétől elütő legyeket, föltéve persze, hogy a madárnak ugyanazon színérzéke van, mint nekünk. Hozzáfűzhetnék még mellesleg azt a megjegyzést, miért nem növesztik a legyek szaporaságukat annyira, hogy na- gyobb legyen a kínálat, mint a fogyasztás. De hát tegyük föl, hogy a madár végre egyedül marad a vörös legyek között. Jäger csak meg fogja engedni a vörös legyeknek, hogy leg- alább a csápoknak, a száj részeknek, a végtagoknak, a szem- nek más színök lehet, a szabad mozgást sem tilthatja meg és hozzá még föl kell tételeznünk, hogy a madár gyomrának ugyanazon igényei vannak, mint azelőtt. Más tehát nem marad hátra, mint az, hogy amúgy is éles látóképességét kissé job- bán megerőltesse és így a vörös legyeknek is el kell pusztul- niok. Ezen alig kételkedhetünk, ha az éneklömadarak élei- mességére — vagy mondjuk — furfangjára gondolunk, mely- lyel az eledelszerzés munkájában minden rögöcskét, min- den zugot kifürkésznek.

Egyébiránt a vörös légy, ha külön fajt képviselne is, már azelőtt is létezett és nem alakulhatott ki a létért való küzdelemben. Végre ne felejtsük el, hogy azon képzelt