Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
706 AUBERMANN MIKLÓS. a császár is alá van vetve valakinek, a legfőbb törvénynek, Isten akaratának. »Ahol nincs igazság, ott jog sincs . . . Az emberek igazságtalan végzéseit nem lehet jogoknak nevezni, hisz még ők is (t. i. a pogányok) azt állítják, hogy hamis dolog az, amit némelyek állítanak, id esse jus, quod ei, qui plus potest, utile est, hogy az a jog, ami annak hasz- nos, ki erősebb.«1 Az uralkodó ne legyen gyors a büntetés- ben, hanem bocsásson meg könnyen ; ne használja hatalmát boszúállásra ; őrizkedjék a pompaszeretettől és uralomvágy- tói ; inkább akarjon vágyainak, mint népeknek parancsolni.1 2 Az állam nagysága s boldogsága akkor érhető a legfőbb fokban, 11a a keresztény justitia elvei megvalósulnak.3 Igen emlékeztét szent Ágoston következő gondolata a stoikus fölfogásra, mely szerint a bölcs legjobban ért a köznek javára szolgáló politikához s azért legyen az állam vezetője, azután az uralkodó tanácsadója. 4 A püspök ugyanis azt mondja : »azok, kik igazi jámborsággal megáldva, becsű- letesen élnek, ha a népek kormányzásához értenek, nincs szerencsésebb dolog a világ számára, mint ha Isten irgalmából hatalomhoz jutnak.«5 Az ember szellemi s erkölcsi minő- sítése mintegy természetes jogot ad a hatalomra. Bármilyen legyen az állam kormányformája, az államot akkor is el kell tűrni, ha a legrosszabb és leggonoszabb. Tolerare Christi famuli jubentur, sive sint reges, sive prin- cipes sive judices . . ., etiam pessimam, si necesse est, flagi- tiosissimamque rempublicam.6 2. Szent Tamás a kormányforma kérdésében, továbbá a zsarnokkal szemben követendő eljárásról sokkal határozót- tabban beszél. »A fejedelmek uralkodásáról« szóló i. m. 2. fejezetében ezt a tételt bizonyítja : Célszerűbb, hogy erűbe- rek társaságát, kik együtt élnek, egy kormányozza s ne többen. 1 Ep. 153, 6, 26. (Migne, P. L. XXXIII. 665.) 2 Civ. 5, 24. 3 Ep. 137, 5, 17. (Migne, P. L. XXXIII. 524.) 4 Dyroff A., Die Ethik der alten Stoa, Berlin, 1873. 231. 1. 5 Civ. 5, 19. 6 Civ. 2, 19.
