Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál

FŐBB ÁLLAMTANI KÉRDÉSEK STB.

697

különbségének alapjáról. Az természettől fogva (naturaliter) vezető és úr, aki értelmiségével előre látja, mi válik a közjó hasznára, t. i. hogy hasznosat alkot és károsat elhárít; az pedig, aki testének erejével munkálkodva kiviszi azt, mit a bölcs eszével előrelátott, az természettől fogva alattvaló és szolga. Ebből világos, hogy mindkettőnek üdvére válik az, hogy az egyik uralkodó legyen, a másik alattvaló ; mert az, aki bölcseségével lelkileg előre tud látni, gyakran nem boldogulna a testi erők hiánya miatt, ha nem volna szolgája, aki neki szót fogad, — és az, ki a testi erőtől duzzad, nem boldogulna, ha egy másik belátása őt nem vezetné. A lélek természet szerint uralkodik a testen, az ember az állaton, és így mindazok, kik úgy állnak mások fölött, mint a lélek a test fölött, s az ember az állat fölött, annak következtében, hogy eszük túlsúlyra emelkedik, másoknál pedig az hiány- zik, természet szerint urai a többieknek. Ebben az értelem- ben mondja Salamon : az esztelen a bölcsnek szolgálni fog. Szent Tamás annyira meg van győződve ezen tétel igazságáról, hogy az állam polgárainak megadja a jogot, hogy azok ellen háborút viseljenek, kik természet szerint szolgaságra vannak rendelve s mégis lázongani mernek.

Hát ha szerencsétlen háború folytán valamely népnek okosai a győző uralma alá kerülnek ? Aristoteles azt mondja, hogy a győző ép az ő kiválóságánál fogva győz, tehát a tér- mészetjog szerint uralkodik is a legyőzötteken. Szent Tamás ezen érv elégtelenségét pótolni igyekszik, hiszen a legyő- zöttek között is lehetnek bölcsek, kik a győző nép oktalan- jainak uralma alá kerülhetnek. Azért azt mondja : Minden bűnnek bűnhődnie kell. A szolgaság semmi más, mint e tér- mészetes tételnek egy specificatiója. Az emberi természet, eredeti ártatlan állapotában szabadnak volt teremtve ; a bűnbeesés óta viselnie kell a szolgaságot.

Ám a rabszolga helyzete, úgy ahogy az az antik világ- bán volt, aligha lebegett szent Tamás előtt. Szerinte az úr nem föltétien hatalommal rendelkezik szolgájával: Servi, vei quicunque subditi, ita aguntur ab aliis per praeceptum, quod tamen agunt seipsos per liberum arbitrium. (S. th.