Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
KÍSÉRLET A THEISMUS »TUDOMÁNYOS« VÉDELMÉRE. 65 szervezeti vak ösztönt, vagy a kellemes felé való vonzalom érzetét s azt a tant imputálja a szabadság védőinek, mintha az ember feltétlenül uralkodnék vágyain, tetszése szerint teremtené azokat, mert különben, úgymond, az ember közön- séges bábja vágyainak s nem ura. Teljes elferdítése ez a theista tannak. Nem, az ember nem tetszése szerint parancsolhat magára vágyakat, nem teremti őket. Nem jár ez a szabad akarat fogalmával. A sza- bad akarat azt követeli, hogy az ember ellenőrizheti vágyait, ellenállhat nekik, szabadabb féket ereszthet, uralkodhatik rajtuk bizonyos mértékig, irányíthatja őket. így bizonyos vágyak, mint az evés ösztöne, az állati nemi vágy s egyebek, ezek vele születnek az emberrel; nem mi parancsoljuk őket magunkra, hanem a természet mintegy ránk kényszerítette őket. Itt megegyezünk elleneinkkel. De abban már eltérünk, hogy igenis, az ember nem rabszolgája ösztöneinek, vágyai- nak, hanem ura abban az értelemben, hogy kormányozhatja őket, beleegyezését adhatja nekik vagy megtagadja azt tőlük, ellentállással tompíthatja erejüket, szabad féket engedve nekik, elősegítheti uralmukat. Nem az a kérdés tehát, hon- nan jönnek ezek a vágyak, hanem van-e képessége az ember- nek, hogy uralkodjék fölöttük, ellenállhat-e nekik. S hogy ez a képességünk nincs meg, azt nem bizonyítja be Mallock ; ha pedig mégis állítja, alap nélkül teszi s szemben találja magát az emberiség köztapasztalatával. Szomorúan állna a világ sora, ha csak szemernyi igazság volna az állat-ember theoriájában. Ráfogás, hogy a theista tan szerint a vágyak sokféle- sége szükséglcéjpeni jele a szabadságnak. Ezzel az érvvel sehol nem találkozunk a szabadságvédők fejtegetéseiben. Félreértés az is, hogy az apologeták a szabadakarati műkő- dést azokra a különleges esetekre szorítják, hol a kötelesség- szerű vágy összeütközésbe jut a tiltott vággyal ; az igazság az, hogy igenis a szabadakarat mellett a legszembetűnőbb érvet azon elmebeli tünemények megfigyelése szolgáltatja, melyek között ama erkölcsi krízis végbe megy. És az igaz. Az ellen nincs kifogásunk, ha Mallock köznapi életünk legHittudományi Folyóirat. 1911. o
