Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál

€88

AUBERMANN MIKLÓS.

teszem, rablónak hívnak, téged pedig, mert nagy hajó- rajjal teszed, imperátomak. «*

Az állam keletkezéséről tehát azt kell vallanunk szent Ágoston szerint : Az ember duce natura társas lény, a békés jólét végett szükséges az állam, de e névre csak akkor tarthat számot, ha az igazságosság vezérelve.

2. Az állam hisztérikus keletkezését szent Tamás ép oly kevéssé kutatja, mint elődei. Ami nagyon természetes is. Mert ami a természetben bírja alapját, annak okát nem külső tényekben vagy eseményekben kell keresni. Ügy az antik filozófia, mint a keresztény az ő legfőbb képviselői szerint az állam keletkezésének okát ugyanabban a tér- mészetben kereste, mely a családnak oka : a jó, a bonum, amit minden ember természeténél fogva keres. Bonum aliquod omnes conjectant. (Pol. Prooem.) Az ember szaba- dón választja ugyan házastársát, de csakis abban áll az ő szabadsága, hogy ezt vagy azt választja házastársul, és nem abban, hogy egyáltalán válasszon. Lehet, hogy egye- sek nem élnek a házasélet jogával, de a természet szavát nem abban kell keresni, quod in paucioribus, hanem quod in pluribus accidit, mondja szent Tamás.

Hogy mennyiben gyökerezik az emberi természetben az állam szükséges létoka, azt szent Tamás bővebben ki- fejti. Minthogy azonban a család és állam, mint társaságok közt ő csak fokozati különbséget lát, mert mindkettőnek ugyanazon természet az alapja, azért helyén való itt elő- adni azon okokat, melyek a családi életet az ember termé- szetéből folyónak s nem tisztán szerződésnek minősítik. Szent Tamás egész okoskodásában mellőzi a természet- fölötti okokat, hanem, s ebben Aristoteles igazi tanítvá- nyának mutatkozik, a nagy természetből, az állatvilágból, a természetes észből meríti összes érveit, melyek a házas- ság intézményének eredetét, szükségességét s annak föl- bonthatatlanságát bizonyítják.

Aristoteles szerint az ember inkább házas lény, mint 1

1 De civ. 4, 4.