Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
€4 DE. STUCKNEH JÁNOS. az illető szereplő dönthetné el, s ha kérdőre vonnák, bizo- nyara azt felelné, hogy nem szükségképen a pecsenyét válasz- tóttá, feltéve, hogy az a bálnaháj elég táplálékot foglal magában s ezt tudja is. De tárgyilag is véve a dolgot, ha az illető egyén az önmegtagadás szellemével bir, s tudja, hogy a bálnahájjal is visszaadhatja elveszített erejét, választása nem szükségképen fog a pecsenyére esni. Maga Mallock, feltéve, hogy őszintén gondolkodik, ő maga ily esetben bevallaná, hogy választása nem kényszerből történt. Hja, ily esetben titeket a választásban az az indító ok vezé- reine, hogy engem megcáfoljatok. Lehet, de ez az indító ok nem kényszerítőleg hatna ekkor sem s azt mondanák : mi közöm nekem Mallockhoz, választom csak a hájat. De hisz akkor bolond az illető, a kevésbbé jót választva. Lehet, hogy bolondság ; de hisz oly sok cselekedetünk bolondos ; ámde cselekedetünk ezen bolondossága is bizonyítja akara- tunk szabadságát. Egyébként, ily választás csak annak bolondos, aki az életet csak epikuri szemüvegen át nézi. A vallási önmegtagadás erejével megáldott ember ily körül- mények között époly okosan a bálnahájat választhatná, anélkül, hogy cselekedetét oktalannak lehetne bélyegezni. Mallock és társai egyszerűen bebizonyítottnak veszik, hogy az ember mindig szükségképen a javak legjobbját választja ; hogy az akarati tény minden pillanatban deter- minálva van a jellem által, melyet részint örököltünk, részint ismételt cselekvésekkel szereztünk, s van determinálva a körülmények által, azon külső tényezők által, melyek e pillanatban cselekvésemre hatnak. Mindez közönséges alap- nélküli előfeltételezés. Maga a szó is különben : determinálás, kétes értelmű. Ők azonosítják a szükségképeniséggel. Ali meg azt mondjuk : lehet a cselekedet determinálva, sőt bizo- nyos értelemben kell is determináltnak lennie, hogy meg- határozott cél eléressék, de a determinálás főtényezóje az akarat elhatározása ; s ezt ők onnan egyszerűen eltüntetik. További fejtegetéseiben rátér szerző a vágyak kérdésére, névszerinti arra a kérdésre, determinálhatja-e vágyait az ember. Mint előadásából kivehető, a vágy alatt érti vagy a
