Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

437

Galilei működésének, tanainak és a tanai által támasztott viharnak, valamint az ellene folyamatba tett pörnek és ítéletnek ismeretét. A munka céljához képest szerző e fejeze- tekben röviden összefoglalja a történeti kutatások ered- ményét, de nem elégszik meg a rendelkezésére álló nagy terjedelmű irodalommal, hanem lehetőleg visszamegy min- denütt az okmányokra magukra és azok alapján tárgyalja a kérdést. Teljes objectivitással ismerteti Galilei tanait, az ellene indított pör lefolyását és az ítéletet. Miután még Galilei utolsó éveiről és haláláról szólott, röviden kitér azokra a mesékre és történeti hazugságokra, melyeket később Galileiről az egyház ellenségei kitaláltak és terjesztettek. Ezek közé tartozik elsősorban a híres »Eppur si muove« kifakadás, mely az idők folyamán valóságos szállóigévé vált, de amely történeti alappal egyáltalán nem bir. 17ő7-ben említi először e kifakadást Baretti Giuseppe Italian library c. munkájában. A Galilei akták egyikében sem találhatók e szavak és Galilei egész magaviseleté a pör folyamán ellene mond annak, hogy ily kihívó kijelentést tett volna. Ilyen mesék még, amelyek Galileit a tudomány vértanújává avat- ják, az a mese, hogy Galilei éveken át börtönben sínylődött, pedig amint Lukcsics munkájából is látjuk, Galilei tulajdon- képeni börtönben soha sem volt. A toskanai követ és a reimsi érsek palotája, az inquisitio épülete szolgált lakó- helyéül, hol saját szolgája szolgálta ki. Ez épületek börtön- nek valóban nem tekinthetők, igaz, hogy Galilei utolsó évei- ben írott leveleit arcetrii börtönéből keltezi, ámde ezt sem lehet a betüszerinti értelemben venni. A szent congregatio 1633 végén megengedte Galileinek, hogy visszatérjen Arcetri- ben bírt villájába, már pedig saját házát csak nem tekinthet- jük börtönnek. Inkább arra érthetjük, hogy Galilei arcetrii tartózkodása alatt természetszerűleg korlátozva volt némileg mozgásában, amit impulsiv természete csak kelletlenül tűrt el. Ép így a mesék országába tartozik a Galilei megkínoztatá- sáról szóló hír is, amire a pöriratoknak »examen rigorosum« kifejezése adott alkalmat. Pedig ez alatt nem az effectiv kínzást kell érteni, csak az ú. n. territio verbalis-t, a szóval