Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Vámosy Mihály: A bárbaj és a becsület
A PÁRBAJ ÉS A BECSÜLET. 321 felszínen tartani az, ki régen elmerült az erkölcstelenség fertőjében : az ily támadás és ily módon felidézett lovagias affaire, az ily forrásból fakadó és ily célt szolgáló párbaj a leg- élesebb dissonancia az erkölcsi világrendben, kiáltó példája a párbaj, mint lovagias eszköz erkölcstelen, céltalan, logikátlan voltának. A támadás másik forrása az elvadult vérmérséklet, az összeférhetlenség, az egyéni fékezhetlenség, az önfegyelem hiánya, a fennhéjázó üres lovagiaskodás. A párbajok nagy kontingensét e két elem szolgáltatja. Azonban e kétféle typusnál a párbaj nem eszköz a becsület helyreállítására, hanem öncél. E párbaj hősködésnek tehát a becsülethez nincs köze ; célja nem a becsület helyreállítása, hanem gyanútlan embertár- sainkba való oktalan belekötés, az egyéni becstelenség által kihívott jogos kritikának megfélemlítés útján való elhallgat- tatása ; nem is a becsületet szolgálja tehát, hanem a becs- telenséget. A párbaj hősködés ez alakjára vonatkozólag azonban nincs az a társadalmi felfogás, mely a párbaj e nemének pol- gárjogot adna. Sajnos azonban, hogy e felfogástól eltért a törvény- hozás, midőn a párbaj belső okait nem kutatja, hanem, bár- mely okból vivassék is az meg, azt a párviadal kiváltságos institúciója alá helyezi. Egy további kérdést még, vájjon a párbaj szüksé- ges-e, megfelelő módja-e a megsértett becsület helyreállí- tásának ? A becsületsértés az erkölcsi énen esett sérelem lévén, az csak erkölcsi úton orvosolható, soha azt fizikai módon, fizikai eszközökkel helyreállítani nem lehet. Az a kérdés tehát, van-e ily erkölcsi kiegyenlítés, meg- van-e annak lehetősége, megvannak-e feltételei ? Nem lehet kétség az iránt, hogy ily erkölcsi kiegyenlítés, és tisztán csak ily ethikai elégtétel létezik is, és akadály- talanul nyújtható is minden ily összeütközés kiegyenlítésére. Avvagy nézzük hát a párbajt magát ily fizikai jellegében, Hittudományi Folyóirat. 1911. 21
