Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Vámosy Mihály: A bárbaj és a becsület
A PÁRBAJ ÉS A BECSÜLET. Felolvastatott az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság 1910 december 21-ikén tartott ülésében. K z emberiség egyetemes közkincsét képező eszméket és ennek nyomán fejlett társadalmi mozgalmakat nem lehet kisajátítani exclusiv társadalmi felfogások és szabályok, liberalis és conservativ jelszavak szerint. Az általános értékű eszmék a maguk teljes, kiforrott, kialakult ethikai értékükben sziklaszilárd, és az emberi- ség fentmaradásának egész tartamára kiterjedő bázisát fogják képezni az emberi művelődésnek; belső erkölcsi, ellenállhatatlanul ható és fejlesztő, továbbképző erejökkel a továbbfejlődésnek mindenkor legfőbb tényezőit fogják képezni, — és ez erejökből sem el nem vesz, sem nem fogja azt gyarapítani az a körülmény, ha egyes exclusiv társa- dalmi osztályok, felfogások maguknak igyekeznek lefog- la'.ni az eszmék creálását és továbbfejlesztését. A párbaj elleni küzdelem nem új eszme, hanem kelet- kezése kétségtelenül egyidejű magának a párbaj intézmé- nyének keletkezésével; e küzdelmet irányító eszmei harcot szintén nem foglalhatják le maguknak, csak kizonyos, a köz- felfogás szerint radicalis vagy liberálisoknak tartott társa- dalmi osztályok és társulatok, nem különösen oly módon, hogy a rajtok kívül álló más társadalmi osztályokat, tár- sulatokat ez eszmék ápolása és fejlesztésére egyenesen hivat- lanoknak, képteleneknek mondják.
