Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Unterreiner József: Modern Krisztus-tanok

MODERN KRISZTUS-TANOK.

279

phanthasiájában megszületett. Amíg tehát a Krisztusról vallott modern felfogások első irányát tulajdonkép nem is lehetett komolyan venni, addig e második irány már komolyabb fölfogás számba megy. Ez az irány az ú. n. történet-kritikai iskola. Amint már a neve is mutatja, ez irány a történeti Krisztust vallja, de kritikájával letöröl róla mindenféle természetfölöttiséget. Főképviselője ezidő szerint A. Harnack berlini theologiai tanár. Érdeme, hogy a rationalistikus kritikával szemben megvédelmezte az ó-keresztény irodalom hitelre méltóságát és történeti valódiságát.

1. Harnack tana Jézus Krisztusról röviden így adható elő : Krisztus puszta ember s nem Isten, mert a tudományok mai állása szerint természetfölötti rend nem létezik. Lássuk közelebbről az érveket is, amelyekkel tételét bizonyítja. Kezdi a Christologia forrásain, az evangéliumokon. Közülök esak a sinoptikusokat fogadja el kútfőknek. Mert a negyedik evangélium szerzője (szerinte nem sz. János) a tényeket hamis világításban mutatta be. Krisztusnak beszédeit nem leírta, hanem kigondolta. Amiért is a szó szoros értelmében könyvének történeti értéke nincsen.1 Ami már most az első károm evangéliumot illeti, — bár az utóbbi ötven esztendő- ben a történet-kritikai kutatások úgy, ahogy épségökben helyreállították — történeti könyveknek nem mondhatók. A bennök kifejezetten bevallott fölfogás, hogy a Megváltó már eljött, lényegesen befolyásolta a hagyomány eredeti tisztaságának elváltozását. Végül nem kevés elbeszélésben a csodás elemet szembetűnően nagyították. Világos tehát,

1 » . . .Quellen für die Verkündigung Jesu sind . . . die drei ■ersten Evangelien .... Insonderheit darf das vierte Evang., welches nicht von dem Apostel Johannes herrührt u. herrüliren will, als eine geschieht! Quelle im gemeinen Sinn des Wortes nicht benutzt werden. Der Verfasser hat mit souveräner Freiheit gewaltet, Begebenheiten umgestellt u. in ein fremdes Licht gerückt, die Reden selbsttätig komponiert u. hohe Gedanken durch erdachte Situationen illustriert. Daher darf sein Werk .... als Quelle für die Geschichte Jesu kaum irgendwo in Anspruch genommen werden ; nur weniges ist ihm u. mit Behutsamkeit zu entnehmen.« (Das Wesen des Christentums2 Leipzig. 1900, 13. 1.)