Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Unterreiner József: Modern Krisztus-tanok

MODERN KRISZTUS-TANOK.

275

vallásnak fogalma is más Kant követőinél. Szerintök nem objectiv viszonyon alapszik, hanem az alany benső érzel- mein, a szívben gyökerezik.1 A keresztény vallás tehát nem objectiv viszonyt kifejező igazságok összessége, hanem a szív ama hajlamainak, törtetéseinek megnyilatkozása. Egy történeti Krisztus, mint kinyilatkoztató, mint egy természet- fölötti vallás hirdetője tehát fölösleges. Mert a vallás érzelem lévén, mindenkinél más és más lesz ; változik, akárcsak maga az érzelem. Már pedig, ami minden alanyban más és más, azt nem lehet objectiv, mindenki számára közösnek állítani. Ennélfogva Krisztus szerepe, objectiv vallási igaz- ságok kinyilatkoztatásában illuzóriussá válik. De miféle hely- zete lesz akkor efajta »kereszténység «-ben Krisztusnak ? Jézusnak ez első fölfogásban pusztán symbolikus, jelképi jelentősége van. Ö az az eszmei alak, aki katexochén hordta magában az Istennel való amaz érzelmi, szívbeli össze- kapcsolódást, melyet vallásnak neveznek. Benne nyilatkoztak meg s jutottak kifejezésre a legelevenebben az istenközelség érzelmei. Ép azért mintakép lett követői számára, a kérész- tényeknek utánzandó példaképe.1 2

1 Scheiermacher »schlechthiniges Abhängigkeitsgefühl«-nek tartja és »der Inbegriff der höheren Gefühle« gyanánt határozza meg. (Sämtl. Werke, zur Theologie I, Berlin. 1843, 15. 1.) — Öt követik azután az ú. n. dogmanélküli kereszténység összes modern képviselői. így Paul- sen szerint (System der Ethik P 406 1.) a vallásos képzetek és fogalmi meghatározások a vallásnak csak lényegtelen részét képezik. Lényege ama nagyrabecsülés érzelmeibe helyezendő, a melyekkel a végtelen Mindenség iránt viselkedünk. — Wundt azonosnak tartja az emberi kedélyállapottal : »nicht von dem menschlichen Gemüte verschie- den«, »nicht anderes, als die konkrete, sinnliche Verkörperung der sittl. Ideale«. (Ethik II3, 104 1.) — Paulsennel egy csapáson halad körülbelül Th. Ziegler is (Wissen u. Glauben2 Strassburg 1900, 14 1.). Ezeken kívül V. ö. Bangha : Modern vallásfogalmak. (Kath. Szemle, 1905, 321 sk. 1.)

2 E felfogásnak világos kifejezése R. Seebergnek következő soraiban olvasható : »Nach der Vernunftreligion ist das ,Ideal der moralischen Vollkommenheit‘ vom Himmel auf die Erde herabge- kommen, indem es die Menschen verpflichtet. Das Ideal der Gott

wohlgefälligen Menscliheit . . . können wir uns nun nicht anders den18*