Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Hörl Gyula S. J.: »Az ember tragédiájának« filozófiája és theológiája

»AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK« FILOZÓFIÁJA ÉS THEOLÓGIÁJA. 187

hiszi Alexander. »Tudhatja Lucifer, hogy Ádámot nem ront- hatja meg, mert tudja, hogy az emberiség élni fog ; hogyan mutathatta volna különben álomképekben történetét ?« Ezek Alexander szavai. Arany János véleménye szerint nem tudta Lucifer biztosan Adámnak romlását, legföllebb sejthette, némikép következtethette abból, hogy egyszer már hitt neki ; de másrészt nem a biztosnak ismert történetet mutatta meg álomképekben, hanem amint ő (t. i. Lucifer) azt éles eszével kigondolta, ördögi furfanggal összeállította. Gondoljunk csak arra, mily agyafúrtsággal koholnak ki egyesek mesés, való- sággal regényes történeteket, terveket, amelyek kezdettől- végig hamisak, ha becsületes, jóravaló embereket lóvá akarnak tenni. Nem tehette ezt Lucifer is, főképen mikor látta, hogy Adám, legalább látszólag — bizalmával ajándékozta meg őt ?

>>. . . Jövőmbe vetni egy tekintetet.

Hadd lássam, mért küzdők, mit szenvedek.«

3. szín. 542. v.

Nem tagadható, hogy e vélemény sem ment teljesen a nehézségtől, de mindenesetre valószínűbb, mint ama nézet, amely az álomképeket igazaknak tartja s azt védelmezi, hogy Lucifer azokban igaznak ismert történetet akart Adám- nak bemutatni.

Ezen nézet védői megoldhatatlan nehézséggel állanak szemben t. i. hogyan tudhatta Lucifer az emberi nem jövőjét, még pedig bizonyossággal, legalább is a történet lényeges pont- jait tekintve.

Hic Rhodus, hic salta. Itt van a dolognak bibéje. Lucifer- nek t. i. tudnia kellett a messze jövőt, még pedig oly dolgo- kát, amelyek az ember szabad akaratától függnek. Sz. Tamás 1 azonban azt mondja : »daemones sciunt ea, quae exterius aguntur circa homines ; sed interiorem hominis conditionem solus Deus novit, qui est spirituum ponderator«.

A jövő kétféle módon ismerhető meg, ú. m. vagy okában, vagy önmagában.

1 Summa Theol. I. p. q. 114. art. 2.