Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Hörl Gyula S. J.: »Az ember tragédiájának« filozófiája és theológiája

»Téved tehát — úgymond ő — ki úgy fogja föl, hogy a szerző a világtörténet egyes szakainak s általuk az egésznek hű képét akarta adni, azt mutogatván, hogy nincs haladás az emberiségben, csak szüntelen körben forgás, vagy alább- szállás, míg minden a nihilizmusba sülyed. Ki egyszerű egész voltában tekinti e kompozíciót, az tisztában lehet a költő céljával.

Lucifer az embert teljesen meg akarja rontani ; az első embert a kétségbeesésig űzve, benne megsemmisíteni összes nemét ; ez neki a sötét képek által már-már sikerül is, midőn a szeretet szava és Isten keze visszarántja az örvény széléről. Ez a mese alapvázlata : innen indulva kell méltánylani az egyes részeket és a kivitel sikerét«.

Evvel szemben Alexander Bernát e kérdésre : »igazak-e a történeti képek ?« így felel : »Arany Jánossal ellentétben azt kell mondanunk, hogy igazak. Ádám kérdi ugyan az Űrtói, hogy látásaiban mi a való, de az igazi történeti képek igaz- ságaiban nem kételkedik s nem kételkedhetik. Csak azt nem tudja : van-e földöntúli élet s erre a kérdésre az Úr nem felel. Azt sem tudja, hogy az utolsó álomkép igaz-e ? »Csak az a vég ! csak azt tudnám feledni !« erre sem felel az Űr. Adám tudja a történetből, amit Madách tud, amit eddig átéltünk belőle, beleszámítva a falanszter-világot, mint a kommunisták álmodják. Sehol sincs nyoma annak, hogy Lucifer Adámot meg akarja csalni. Lucifer nem is a csalás képviselője ; biro- dalma a »rideg tudás, dőre tagadás«.1

Arany véleményének gyengítésére Alexander így szól : »Hogyan vetemedhetett az okos Lucifer ily dőre tervre ? (hogy t. i. csalóka álomképekkel kísérti). Tudhatja, hogy Adámot nem ronthatja meg, mert tudja, hogy az emberiség élni fog ; hogyan mutathatta volna különben álomképekben történetét ? Ha lesz emberiség, akkor Lucifer nem ronthatja meg Adámot ; 11a nem lesz, nem mutathatja meg az álom- képeket. De mutatja. Ennélfogva Lucifer terve képtelen. De ezt az ellenmondást nem Arany követte el, hanem Madách.

»AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK« FILOZÓFIÁJA ÉS THEOLÓGIÁJA. 185

1 V. ö. Beöthy Képes Irodt. II. kt. 524. lp.