Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL.

149

más és hőfok mellett egyenlő számú molekula van. Ez Avogadro tétele, mely rendkívül termékenynek bizonyult, s főként a kíné- tikai gázelméletben ülte fényes diadalait, sőt alkalmasnak mu- tatkozott, hogy Nernst a fizikai kémia egyik sarkpontjává tegye ; híres művének címe : Theoretische Chemie vom Standpunkte der Avogadro-schen Regel und der Thermodynamik. Avogadro tétele értelmében különféle gázok molekulasúlyai iigy viszony- lanak, mint gázsűrűségeik (= a térfogategység súlyai); tehát aránylag könnyű mód kínálkozik a molekulasúlyok megállapí- tására. Minthogy a molekulasúlyok Dalton elmélete értelmében az atomsúlyoknak vagy azok egészszámú alacsony többeseinek összege, több vegyületben valószínűleg egy kérdéses elem elő- fordul egy atommal is. E legkisebb vegyülősúly lesz az atom- súly, vagy legalább is annak felső határa. Ezen irányelvvel elért eredmények ellenőrizhetők más módszerekkel is, melyeket itt csak jelezni lehet, minők Dulongnuk és Petitnek szabálya az atomhőről, Neumahné és Koppé a molekulahőről,1 kristálytani törvények, nevezetesen az izomorfia, a szakaszos rendszerre támaszkodó megfontolások stb.1 2 Igaz, ez megannyi elméleti meg- fontolás, melyek a méréseket irányítják.

De igaza van Nernstnek : »Die Wahrscheinlichkeit dafür, dass die theoretischen Betrachtungen zu einem sicheren .Resultat geführt haben, steigt ausserordentlich, sobald man auf ganz verschiedenen Wegen zu dem gleichen Ergebnis kommt. Bei den Fragen nach den relativen Atomgewichten der Elemente ist das nun in solchem Masse der Fall gewesen, dass über ihre Richtigkeit heute bereits nicht mehr disku- tirt wird.3

Döntő módon bizonyítja-e az atomsúlyok realitása és állandósága az atomok létezését ? Addig bizonyára nem, míg más magyarázatnak is van helye. Már pedig az atomsúly- törvény nem mond egyebet, mint azt, hogy az elemeknek egyik faji tulajdonsága, hogy csak meghatározott tömeg- mennyiségekben vegyülnek ; ez hozzátartozik egy-egy

1 E kettő egyúttal annak is bizonysága, hogy az atom-, illetve molekulasúlyban nyilatkozó tömegkonstáns csakugyan a való- súgnak kifejezése és nem a kémikusok önkényes találmánya. L. Ost- wald Der Werdegang einer Wissenschaft 2 85.

2 Nernst Theoretische Chemie5. (1907) 172—203.

3 I. m. 172.