Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
150 DR. SCHÜTZ ANTAL. elem mivoltához épúgy, mint bizonyos szín, sűrűség, rugal- massági, hőkiterjedési velejáró stb. Tehát általánosságban csak azt szabad következtetni e jelentős törvényből, hog3r a szervetlen természet megépítésében egy determináló ok, egy Aristoteles értelmében vett causa formalis is részt- vesz. Természetbúvárok ezen túlmenő bölcseleti kérdések elől jobbára kitérnek, s vagy lemondanak az atomsúlyok tör- vényének indokolásáról, mint a qualitativ energetikai föl- fogás hívei, élükön Ostwalddal, vagy determináló elvül az anyag atomos szerkezetét jelölik meg. Tagadhatatlan, hogy e magyarázat a legegyszerűbb, tehát módszertani tekintetben elsőbbséget érdemel addig, míg tények nem kényszerítenek elhagyására ; láttuk, hogy emellett szorosan kapcsolódik az exakt természetismerés általános útjával. S ha már a vegyülősúlyok állandóságának törvénye is ellenállhatatlan erővel az atomelméletre utal, szinte rákény- szerit a többszörös súlyarányok törvénye. Mi más észszerű alapja is lehetne annak a ténynek, hogy egy-egy elem majd határozott súlyegységekben, majd azoknak pontosan egész számú többeseiben vegyül, minthogy határozott tömegű egyedek önálló létet folytatnak s vagy magukban, vagy többedmagukkal állnak össze vegyületekbe ? A magyarázásra más kísérlet nem is igen történt. A qua- litativ energetika a magyarázatot megtagadja azzal a figyel- meztetéssel, hogy érjük be a ténnyel; de ezzel sem a valóság- kereső bölcselők, sem a rendszerezni és mennyiségianilag leve- zetni akaró természettudósok nem érik be. Mégis miért nevezik az atomelméletet hipotézisnek még oly természettudósok is, kik látható rokonszenvvel kezelik ? E magatartás, ha nem csalódom, két okból táplál- kozik. Az egyik ismeretelméleti és abban áll, hogy a Kant- féle kriticizmus hatása alatt a legtöbb természettudós a maga programmját nem úgy fogalmazza : megismerni a termé- szetet, vagyis a valóságnak lehetőleg hű értelmi mását alkotni, hanem : képeket és formulákat találni, melyek a tapasztalat nyújtotta tényeknek lehető célszerű kezelését s kiterjesztését teszi lehetővé. Ezen az állásponton elmélet
