Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
148 DR. SCHÜTZ ANTAL. hogy amabban 1 súlyegység H-ra esik 3 súly egység C, az olajképző gázban ugyanannyi H-ra 6 súlyegység C. Mi már most a szén vegyülősúlya ? Mindkét nyert érték eleget tesz a többszörös súlyarányok törvényének. Ha 3-at veszem, akkor az olajképző gáz összetételét így kell adnom : 1 súlyrész H-al vegyül 2.3 súlyegység C. Ha az olajképző gáz elemzésénél nyert eredményből indulok ki, a mocsárgáz összetételét így kell kifejeznem : 2.1 súlyrész H vegyül 6 súlyegység C-al. A több- szőrös súlyarányok törvényének mindkét esetben elég van téve, de nem tudom, melyik az a viszonylagos legkisebb súlymennyi- ség szén, melynél kisebb nem léphet vegyületbe. E kétértelműségből kisegítette a kémikusokat egy a súly- arányok törvényével majdnem egyenlő jelentőségű más törvény, mely fölfedezése után pedig alkalmas volt megingatni az atom- elméletet. Ez a korán elhunyt jeles természetbúvárnak, Gay- Lussac-nak térfogat-törvénye, mely szerint a gázok egyenlő hőfok és nyomás mellett állandó térfogatarányokban vagy egyszerű térfogatok egészszámú, alacsony értékű többeseinek arányában egyesülnek, s ha a keletkezett vegyidet maga is gázalakú, ennek térfogata is egyszerű vonatkozásban van az összetevők térfoga- tához. Minthogy a súlyarányok is hasonló törvénynek hódolnak. Dal tón föltevése szerint e törvénynek alapja az anyagnak atomos szerkezete. Ha az elemek az atomsúlyoknak vagy azok egészszámú többeseinek arányában vegyülnek, s a gázok egyenlő hőfok és nyomás mellett egyszer állandó térfogategysé- geknek és azok egészszámú többeseinek arányában vegyül- nek, legegyszerűbb arra gondolni, hogy egyenlő térfogatokban egyenlő számú atom van. E föltevésnek azonban ellentmond a tapasztalat. Pl. a klórhidrogénben (HCl) 1 térfogategység Η 1 térfogategység Cl-al 2 térfogategység HCl-1 alkot. Ha pedig a fönti föltevés helyes volna, akkor n számú H atom n számi! Csatommal n számú HCl molekulává egyesült volna, vagyis a vegyület térfogatának egyeznie kellene az összetevők bármelyi- kével. A gondolat legfölebb akkor fejezné ki a valóságot, ha úgy módosítanák, hogy minden ·H és Cl atom kettéhasadt és így 2n molekula HCl keletkezett, mindegyik 1/,Cl és 1/,Π atom- mai. Ám ez ellenkezik az atomoknak fölvett osztatlanságával. Érdekes, Dalion annyira ragaszkodott az atomelmélethez, hogy inkább Gay Lussac törvényét vonta kétségbe. Ampére és különösen Avogadro azonban egy segédgondolattal kiegészítették Dalton elméletét. Fölvették, hogy az elemekben is az atomok általában nem folytatnak önálló létet, hanem aránylag kevés atom az elemekben is molekulává tömörül. Gázoknak egyenlő térfogatában, akár elemek, akár vegyületek azok, egyenlő nyo
