Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Wiedermann Károly: Az akarat szerepe az isteni hitben
semen humanum aliunde transferre in eius uterum, ut con- ciperet, prout philosophi et medici possibile fatentur . . . Non cogebant omnino intellectum, sed adhuc relinquebatur locus libertati fidei et ideo ipsamet Deipara laudatur : beata quae credidisti (II. 1. 22.). Ennélfogva azt a bizonyosságot, biztos ismeretet, melyet a hit előzményeinek ismerete közvetít, azon a címen nem lehet szabadnak mondani, hogy a kinyilatkoztatás ténye bizonyos ugyan, de nem evidens, nem tökéletesen nyilván- való, mert az akarat az észt saját törvényei ellenére nem befolyásolhatja, az ismerethez szükséges értelmi indítóokokat nem pótolhatja, mert akkor állana az elv : stat pro ratione voluntas s nem volna biztos ismeret. De nincs is arra szűk- ség, hogy az értelmi indítóokok hiányát pótolja, mert vannak elégséges okok, melyek a kinyilatkoztatás létéről az értelem bizonyossági állapotát hozzák létre. 2. Egy másik elmélet szerint ugyancsak azon elv alapján, hogy hit akarattól parancsolt érteim! tény, ennek lényeges tulajdonsága, a szabadság, azon ténnyel fejthető meg, hogy a hit tárgya homályos marad. Azt mondják, hogy a hittény olyan igaznaktartás, melyet nem belső, alaki indítóokainak ismerete determinál, hanem a külső tanúskodás. Mint ilyen pedig az akarat közbelépését köve- teli, me’y az észt rábírja az igaznaktartásra. Tehát ha mind- járt a hit előzményei tökéletesen evidensek is, különösen a kinyilatkoztatás ténye, azért az ész a kinyilatkoztatás tar- talmának elfogadására nincs kikényszerítve, mert ez az evidencia külső, nem belső s ezért a k nyilatkoztatás tar- talmáról szerzett bizonyosság szabad bizonyosság. A hit szabadságát nemcsak azok védik így, akik logikai következtetés gyanánt veszik a hitet, amely t. i. a tanús- kodás evidenciájára támaszkodik, vagyis a tudáshit hívei, hanem a tekintély! hit követői is. Ezek szerint ugyanis a tudáshittel nehezen lehetne megokolni a hit szabadságát, ellenben a tekintélyi hittel az könnyen összeegyeztethető. Mégis mivel ragaszkodnak az actus intellectus imperatus a voluntate elvéhez, az akarat szerepét és annak szabadságát AZ AKARAT SZEREPE AZ ISTENI HITBEN. f>
