Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

32 ב

DR. SCHÜTZ ANTAL.

és Plátón nyomán megállapította, hogy négy alaptulaj- donság : száraz, nedves, hideg, meleg alkotja a négy elemet (tűz, levegő, víz, föld) a mennyiségi és minőségi meg- határozások nélküli formátlan í/'A//-ből ; ezekből áll elő keve- redés útján minden tapasztalati anyag. Az is közismert dolog, hogy ez az elmélet adhatott alapot az alkimisták aranykeresésének. És ha évszázadok szüntelen munkája nem is pattantotta ki az aranycsinálás titkát, a bölcsek kövét mégis megtalálta tisztultabb természetismeret fór- májában.

Az alkímiai kísérletek makacs eredménytelensége arra a meggyőződésre vitt, hogy a változatos minőségű anyag- világnak reális alapja nem »egy« valóság, melynek tét- szés szerinti határozmányokat lehet adni; vagyis nincs ősanyag, mely alkalmas módon más anyagba formálható, hanem bizonyos határozott tulajdonság-komplexumok állandó velejárói biztos jellemzékei az egyes anyagoknak, minők konyhasó, vas, kén stb.,1 sőt mi több, bizonyos nem változó anyagok adják összetétel által az összes tapasztalati anyagokat . Ezek az »elemék«. Ha zárt rendszert bármily módon bon- tunk elemekre, a vegyelmezés mindig ugyanazon eredrné- nyekre vezet ; ez az elemek megmaradásának elve, mely a jeles Robert Boyle nevéhez van kötve.

Az elemnek a kémiai vizsgálat számára termékeny szabatos meghatározása 1 2 Lavoisier-tól ered és a súlyviszo- nyokra támaszkodik : Elem azon anyag, mely a változás közepeit súlyban csak nőhet, vagy legalább nem csökken (t. i. az ú. n. allotrop változások esetén, minő a fehér foszfor- nak vörösbe való átváltozása).

Ha az elemek állandók, ez annyit jelent, hogy állandóságukat a vegyületben sem veszítik el; és ebből az következnék, hogy a vegyületek tulajdonságai az

1 Ostwald tulajdonságtörvénye ; 1. Grundlinien der anorgamschen Chemie2 (1904) 7. 9. 10.

2 Egy újabb meghatározás a Gibbstől bevezetett fázis-ioga- lomból indul ki. Lásd Ostwald Werdegang einer Wissenschaft 2 (1908) 25 kk.