Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL.

131

ségekre, nevezetesen az anyag szerkezetében beállható váltó- zásokra, melyek a gravitáció erőfunkcióját megváltoztat- nák.1 A tömeg ugyanis alapvető, elsőleges valóság a súly- lyal és így a gravitációval szemben. így a szaktudomány rátalált a szervetlen világnak egy mennyiségi reális állandó- jára : zárt rendszerben és a világegyetem végessége esetében a világegyetemben a szervetlen változások közepett a tömeg mennyisége önmagával azonos. Talál-e minőségi állandót is ? Ez a következő kérdés.

Az elemek állandósága.

A testek, melyeknek együttessége alkotja a szervetlen természetet, egyenkint bizonyos határozmányokat viselnek, minők meghatározott jellegű szín, súly, sűrűség, halmaz- állapot, hőfok, elektromos állapot stb. E határozmányok részint olyanok, melyek változtával egy-egy test mássá válik, minők a szín, sűrűség, fénytörő és visszaverő képesség, össze- nyomhatóság ; ezek faji tulajdonságok. Mások, mint pl. nyomás, hőfok, elektromos mennyiség, változhatnak anél- kül, hogy a test mássá válnék ; ezek állapotok. A tulajdon- ságok legtöbbje minden testen megtalálható, azonban más és más jellemző mennyiségekben és csoportosításban.

A tulajdonság- és állapot-komplexumok, melyek a konkrét testeket kiteszik, folyton változnak, s fölmerül a kérdés, vájjon e minőségi változások folyamában nincs-e egy vagy több minőség, melyeknek alkalmas összetevése kiadja a tapasztalati sokfélét, s nincs-e egynéhány vagy épen egy anyag, melyből minden más lehet ?

Tudva van, hogy már a görög természetbölcselők az igenlő felelet iránt nem voltak kétségben, ha az alapminőségek vagy alapanyagok — elemek ·— meg- jelölésében nem is tudtak megegyezésre jutni. Aristoteles az, ó elődeinek legelfogadhatóbb vélelmeit összefoglalta

1 Hartmann Die Weltanschauung der modernen Physik (1902) 86.

9*