Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
130 DR. SCHÜTZ ANTAL. észpostulátumnak milyen konkrét formát kell öltenie, csak magától a természettől tudható meg. »A való van« ; — ki vonná kétségbe az éleaiaknek ezt a sarktételét ? De 'mi az, ami »van«, ami magamagával azonos, azt a folyton hullámzó, tehát nem állandó létet mutató természet ki nem nyilatkoz- tatja az okoskodó elmének, mely hátat fordít a természet- nek. Történtek kísérletek a tömegállandóság aprioris leveze- tésére, de ezek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az energiamennyiség állandóság-törvényének aprioris leveze- tésére irányuló törekvések.1 Ennek következtében a tömegállandóság törvénye érvény és bizonyosság tekintetében megszorul a tapasztalat határai közt : 1. A súlyok állandóságát súlymérések állapítják meg, s ezek nem abszolút tökéletességűek. Minden méréssel vele jár egy hibának lehetősége, melynek határait a megmért súly- mennyiséghez való viszonyítással fejezik ki. Sikerült oly méréseket végbevinni, melyekben a hiba nem lehet több, mint a megmért súlynak kétszázmilliomodrésze.1 2 Ezen határokon belül persze történhetnek ma is súlyváltozások, melyek ma még a tudományra nézve nem léteznek. 2. Min- den kísérlet a természeti történések folyamából meglehetősen rövid idejű részletet metsz ki, és így a mai és a vagy kétszázad óta nagyobb pontossággal folyó kísérletek nem nyújtanak biztosítékot arra nézve, hogy nagyon hosszú időkön kérész- tül folytatott mérések nem vezetnek a jelenlegi értékektől eltérő eredményekre. 3. A kísérleti megállapodások csakis a természettudományos megfigyelésnek hozzáférhető világra vonatkoznak s nem a világegyetemre. Az exakt természet- törvények s így a szóban forgó is csak abban az esetben a mindenségre is érvényes világtörvény, ha a világegyetem egynemű és véges.3 Lavoisier törvénye tehát a jelzett megszorításokkal áll akkor is, ha elméletileg rá is lehet mutatni bizonyos eshető1 L. a szerző értekezését: Energetika és bölcselet (1908) 38 kk. 2 Chwolson Lehrbuch der Physik. 1. 346. 3 L. a szerző értekezését: Kezdet és vég a világfolyamat- bari V. és VI. fej.
