Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
112 DR. NOTTER ANTAL. ez ellenkezik a szerzetességnek az egyházi jogfejlődésben kialakult természetével. Hanem kiveszi, mivel nekik csak nem teljesjogú, vagyis a szerzet eliiljáróitól függően bírt peculiumuk van. vagyis olyan peculiumuk, mely egészen más, mint az a peculium, melyet a pápa tilt és büntetéssel .sújt. De ezt megállapítva, kitűnik az is, hogy itt nincs is szó valódi kivételről, amelyet mint ilyent megszorítólag kellene magyarázni. A szerzetnek lehet valami indító oka arra, hogy a gazdasági tisztviselőin kívül más tagjainak is engedjen peculiumot s akkor a ratio azonossága maga után fogja vonni a jogszabály azonosságát is. A caput »Monachi« csak a szerzet oeconomusait említi kifejezetten, mint akik- nek »pro iniuncta administratione« lehet nem teljesjogú peculiumuk. A más szerzeteseknek engedélyezendő ilyféle peculiumról a decretalis egyszerűen hallgat; amint hall- gatnak erről a trienti zsinat előtt kelt egyetemes pápai tör- vények mind. És ennyiből igaza van Wernznek, hogy a trienti zsinatot megelőző egyetemes egyházi írott jog sem nem tiltotta, sem kifejezetten meg nem engedte. Ámde e ponton nézetünk szerint nem lehet megállani. Ha a trienti zsinat előtt a decretalisok joga nem tiltotta a nem teljesjogú peculiumot, akkor az eo ipso meg volt engedve, minthogy nem ellenkezik sem a szerzetesség mivoltával, sem a szegény- ségi fogadalommal, sem az ünnepélyes professióban fog- lalt traditióval. Kifejezett törvényhozói megengedésre nem is volt szükség, elég volt az, ha az illető szerzet elüljárói engedték meg a tőlük függően bírandó peculiumot. Mindezt, amit itt a trienti zsinatot megelőző jogálla- pótról mondunk, magában véve csak jogtörténeti értékű fejtegetésnek fogják tekinteni azok, kik szerint e kérdésben a trienti zsinat új jogot létesített, kifejezetten és félre nem magyarázható módon rendelkezvén a peculiumot illetően. Mindamellett ez a jogtörténeti értékű vizsgálódás a trienti zsinat után való jogi állapot szempontjából is bizonyos haszonnal jár. 1 1 Concil. Tridentin. sess. XXV., eap. 2 de regula!׳.
